"KÉNYTELENEK VAGYUNK NYOMOKBÓL OLVASNI" - MIT VÁRHATUNK A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓKTÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY UTÁN?

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA - VAJNA TAMÁS
2018.03.19.

Egyetlen magyarországi közvélemény-kutató intézetnek sikerült előzetesen megközelítenie a február végén tartott hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás eredményét, ahol óriási meglepetésre a független Márki-Zay Péter legyőzte a fideszes Hegedűs Zoltánt. Igaz, a legpontosabban becslő Iránytű Intézet számítása is alámérte a részvétel (52 vs. 62,45 százalék) és az ellenzéki pártok által támogatott jelöltre leadott szavazatok (50 vs. 57,49 százalék) arányát, miközben Hegedűs Zoltán fideszes jelöltnek több szavazatot (47 vs. 41,63 százalék) jeleztek előre.

Miért rejtőzködnek a választók, és mire számíthatunk a közvélemény-kutatóktól ennek fényében az április 8-i országgyűlési választások előtt? Milyen módszerekkel pontosítható az előrejelzés, amikor kultusza van a titkolózásnak?

Túl sok a rejtőzködő

„Nem lehet pontosan kiszűrni a rejtőzködőket, és amikor ennyire feszült a légkör, a nyers eredmények helyett kénytelenek vagyunk nyomokból olvasni” – mondta a hódmezővásárhelyi esetről Ember Zoltán Levente, az Iránytű Intézet kutatásvezetője. A jelöltekre vonatkozó konkrét kérdéseknél olyan nagy volt a rejtőzködők aránya, hogy az Iránytű korábbi választási, illetve felmérésekből származó adatokkal korrigálta a számokat, így kapott közelebbi eredményt.

Hódmezővásárhelyen az intézet már januárban vizsgálódott egy, a helyi problémákat, a jelöltek megítélését szondázó kérdéssorral. Ebből az év eleji tapogatózásból sejtették, hogy a rejtőzködők torzíthatják a konkrét választási preferenciákra vonatkozó felmérés eredményeit.

Az Iránytű kétféle korrekciós mechanizmust alkalmazott Hódmezővásárhelyen. Súlyoztak egyrészt az előző választási eredménnyel, és mivel az időközit hibrid választásként kezelték (a nagy tét és a közeli országgyűlési választás miatt), a 2014-es eredmények közül az országgyűlési, és nem a helyhatósági választás számait vették figyelembe. A másik korrekciós technika az volt, hogy olyan kérdéseket tettek fel, amelyekre a résztvevők nagy többsége még szívesen válaszol, például: ismeri-e Márki-Zay Pétert, hogyan változott róla a véleménye. A beérkezett adatokat az R nevű statisztikai programmal dolgozták fel, amelynek egyik kiegészítése képes rá, hogy a változók alapján a hiányzó válaszokat is megsaccolja...

ITT OLVASHATÓ