Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.03.18.
Mi üthetett kedves vezetőnkbe, hogy már nyíltan fenyegetőzik?
Kiknek szól ez az üzenet?
Azoknak, akik már most se merték meghívni Alföldit egy szimpla beszélgetésre? Azoknak, akik úgy tesznek, mintha híreket szerkesztenének?Azoknak, akik már kérés nélkül is öncenzúráznak,akik már észre sem veszik, de minden mozdulatukkal és gesztusukkal hajbókolnak?
Vagy az úgynevezett ellenoldalnak?
Vagy netán azoknak, akik azt érezték, van valami remény? Azt hiszem, főképp nekik.
„Csak az kiabál, aki fél” – énekli a Hiperkarma.
Én örülnék legjobban, ha végre ennek az illetőnek is oka lenne félelemre. De attól tartok, nem szabad még túlzott következtetésekre ragadtatnunk magunkat a Hódmezővásárhely utáni reményteli jóslatokból. Mert a baj mélyebbről fakad.És az alapkérdés ennyi: jó hülyének lenni?
A félelem hatásait több kutatás elemezte. Abban nagyjából egyetértenek a tudósok, hogy a félelem csak bizonyos szintig működik az elvártaknak megfelelően. Ha már túlzottan rettegünk, az rendszerint elzárkózásba, menekülésbe torkollik. És figyeljünk csak: normális esetben és normális körülmények között kételkedésbe...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.