ÍGY TANÍTANA A DEMOKRATIKUS ISKOLA, HA LÉTEZNE MAGYARORSZÁGON

QUBIT
Szerző: GALAMBOS ATTILA
2018.03.18.

Galambokat is meg lehet tanítani labdával játszani, de ezt nem nevezhetjük képességfejlődésnek – mondta Prievara Tibor, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium nyelvtanára a Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Közhasznú Egyesület március elején tartott nemzetközi konferenciáján. Ha a gyerekek nem motiváltak a tanulásban és az információszerzésben, hanem pusztán a pozitív visszacsatolás miatt sajátítanak el tudásanyagokat repetitív módon, akkor a tudásszerzés nem lesz egyéb, mint kondicionálás – mondta a pedagógus, a 21. századi tanár című könyv szerzője.

Prievara a könyvben egy iskolai programon keresztül mutatja be, mit jelent az infokommunikációs technológia (IKT) az oktatásban, milyen készségek fejlesztése kívánatos ma, milyen lehet a tanári attitűd, illetve hogy mit jelent a demokratikus értékrend az oktatásban.

Technológiai fejlesztés tartalom nélkül

Az Apáczai tanára a konferencián összefoglalta, hogy az alapkompetenciák mellett milyen képességek nélkülözhetetlenek napjainkban:

• Kollaboráció (felelős, közös döntések),
• IKT-használat (amit lehet gép nélkül tanítani, azt úgy is kell),
• önszabályozás,
• valódi problémák, innováció (a világról szól és a világnak),
• tudásépítés (nem készen kapott tudás).

Prievara szerint az interaktív táblák számát tekintve Magyarország egyáltalán nincs rossz helyzetben, de azok a gyakorlatban rendszerint csak drága vetítővászonként funkcionálnak. Ennek oka, hogy bár az IKT-fejlesztésre szánnak forrásokat, a pedagógusokat nem készítik fel a technológia használatára. Ezért a technikai apparátus puszta bővítése olyan, mint a karácsonyi égősor: nagyon látványos, szép, de valójában nem sok értelme van. Ha nem áll be változás a pedagógusok szemléletében, akkor az oktatás hagyományos marad, még ha eszközökkel jól felszerelt is.

Ahhoz, hogy valóban a 21. század kihívásaira készítsék fel a diákokat az iskolában, újszerű módszerek kellenek. A Prievara által fejlesztett tanulást elősegítő program, a hashtag.school felületén egy jól felépített gamification virtuális térrel találkozunk, ahol a különböző teljesített feladatok utáni szintlépés jelenti az ösztönzést, továbbá interaktív módon, egymással párhuzamosan tudnak a diákok virtuális térben tartalmakat megosztani, ez által magukkal húzni a másikat.

Van itthon demokratikus iskola?

Az ELTE Tanító- és Óvónőképző Karán megrendezett konferencián nemcsak az új kompetenciákról, hanem az esemény címének megfelelően szegregációról, a gyermekek emancipációjáról, demokráciáról és szabadságról, a pedagógusok szerepváltozásáról, a tanítás nélküli tanulásról is szó volt.

A demokratikus és alternatív neveléssel foglalkozó szakemberek igazi sztárparádéja vonult fel: Fóti Péter, a Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Közhasznú Egyesület elnöke előadást tartott, kerekasztalt moderált és egy iskolagyűlés-szimulációt is levezényelt. Jelen volt még egyebek mellett Nahalka István oktatáskutató, Gyarmathy Éva pszichológus, a Diszlexia Központ alapítója, illetve Bas Rosenbrand alternatíviskola-alapító Hollandiából. Feltűnő volt, hogy míg az előadók között nagyjából fele-fele arányban voltak férfiak és nők, addig a hallgatóságot nagyrészt nők tették ki...

ITT OLVASHATÓ