Szerző: RÁCZ JOHANNA
2018.03.12.
„A világot nem érdeklik sem a hagyományok, sem a múltban kivívott hírnév, a gyenge teljesítményre nincs mentség, a szokások vagy a kialakult gyakorlat pedig senkit nem érdekel. A sikert azok az egyének és országok fogják kivívni, akik és amelyek gyorsan tudnak alkalmazkodni, akiknek nem szokásuk a siránkozás és nyitottak a változásra” – írták a McKinsey & Company 25 országot vizsgáló globális oktatási tanulmányában több mint tíz éve.
Annak az országnak, amely azt szeretné, hogy állampolgárait jól fizetett munkásokként alkalmazzák, nem elég, ha megközelíti a legjobb oktatási rendszerrel rendelkező országok teljesítményét, hanem túl is kell szárnyalnia – mondták ki a tanulmány összefoglalójában.
Ha lehet, azóta a fenti sorok csak igazabbá váltak, a munkaerőpiac dinamikusan változik, ami az oktatásban is paradigmaváltást kell, hogy előidézzen. Hogy a jövőbeli magyar munkaerő helytáll-e a globális tudásgazdaságban, ma még inkább függ attól, hogy az oktatási rendszer ki tudja-e elégíteni a magas szintű képzettség és a speciális készségek iránti fokozódó igényt.
Tanárok, tanárok és egyenlőség (és pénz)
Meglepő módon a fent idézett tanulmány a legjobb teljesítményű oktatási rendszerek közös jellemzőit keresve arra jutott, hogy az alrendszer hatékonyságát nem elsősorban az oda csoportosított pénz összege határozza meg, hanem három másik „kimagasló fontosságú” tényező, amiből kettő a tanárokra vonatkozik: 1. a megfelelő emberek váljanak tanárrá, 2. képezzék őket hatékony oktatóvá, 3. garantálják, hogy a rendszer a lehető legjobb oktatást biztosítsa minden gyermeknek.
Vannak arra utaló jelek, hogy a magyar rendszer ezt távolról sem képes nyújtani, de ha nem az előbbiek, hanem csak az anyagi ráfordítás számítana, Magyarországnak akkor sem lenne oka az elbizakodottságra. Boldogok, akik 2006 előtt letudták a közoktatást, utána indult ugyanis eróziónak az egy diákra jutó költségvetési ráfordítás minden szinten, ahogy az MTA A közoktatás indikátorrendszere című friss kiadványából kiderül. Az adatok szerint a középfokú oktatásban ez a negatív trend azóta is töretlen, az alapfokú oktatásban valamiféle stagnálás látszik az utolsó évben, amiről rendelkezésre álltak adatok, csak az óvodásokra jutott támogatás indult meredek növekedésnek, vélhetően nem függetlenül a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésétől és az ahhoz szükséges beruházásoktól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.