Szerző: PION ISTVÁN
2018.03.15.
Az újságírás és -szerkesztés mellett már tizenkét éve veszel részt szakszervezeti szinten is a sajtó életében. Összefoglalnád, hogy a te szemszögedből milyen változásokat észleltél ebben az időszakban a hivatásodat illetően?
Nagyon röviden azt mondhatom, hogy folyamatosan romlott a helyzet. Nem egyenletes tempóban ugyan, de a tendencia teljesen egyértelműen negatív. És ez a sajtó működésének az összes területére igaz: az újságírás szabadságfokára, az egzisztenciális feltételekre, a jogi környezetre, mindenre.
Ezek szerint az Orbán-kormány előtti időszakra sem pozitív kicsengéssel gondolsz?
Az Orbán-kormány előtti időszak speciális volt, mert a 2008-as gazdasági világválság nagyon durván érintette a magyarországi sajtót is, a hirdetők gyakorlatilag kivonultak a médiából. Azt gondoltuk, hogy ez a jelenség átmeneti lesz, azonban világszinten mára világossá vált, hogy ugyanakkora mértékben messze nem tértek vissza a piacra ezek az anyagi lehetőségek. Ez különösen igaz a nyomtatott sajtóra. Erre jön rá a magyar specialitás, ami azt jelenti, hogy nagyjából a válság szintjén maradtak a hirdetési bevételek, amibe természetesen az állami- és kormányhirdetéseket nem számolom bele.
A nyomtatott lapok helyzetét ez mennyire vágta haza?
Ezeket a kiadványokat érintette leginkább. Ráadásul folyamatos példányszám-csökkenéssel kell számolniuk ezeknek a lapoknak, bár két szignifikánsnak látszó kivételt azért említenék, a legutolsó időkben, a bezárása előtti időszakban úgy nézett ki, hogy ebben a tekintetben stabilizálódik a Népszabadság helyzete, valamint azután, hogy a Népszabadságot bezárták, a Népszava gyakorlatilag megduplázta a példányszámát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.