168 ÓRA ONLINE
Szerző: TÓTH ÁKOS
2018.03.08.
...Orbán, ez politológusi közhely, egybe akarja terelni négy éve még bő kétmilliós szavazótáborát. Ám valójában ennél is többet szeretne, megnyerni a Jobbik fonák színeváltozása miatt elbizonytalanodottakat a kulcshelyszíneken: legutóbb Miskolcon, ahol visszataszító módon nyilatkozott a cigányságról, rögtön egy kalap alá véve őket a bevándorlókkal, a vélt terroristákkal. Lapzártánkig a Fidesz „díszcigánya”, a korrupciós vádak miatt a nyilvánosság elől bujkáló, de a Fidesz-lista 17. helyével megjutalmazott Farkas Flórián nem adott ki emiatt tiltakozó nyilatkozatot. Kérdés, hogy Orbán egyrészt nem értékeli-e túl ezeknek az általa elérhetőnek vélt bizonytalanoknak a számát, illetve hogy valóban annyira bizonytalanok-e a Jobbik szélsőjobbos arcában hívők, mint ahogy azt első ránézésre feltételezni lehet. Az viszont immáron vitathatatlan, hogy Orbán Viktor nemcsak a politikát másította kétosztatúvá, hanem a társadalmat is újból az ők és a mi ellentétére húzta rá, kedve szerint osztogatva, kinek-kinek melyik szerep jut: a cigányság most, pechjére, az „ők” kategóriájába került.
Kérdés az is, hogy e nagy igyekezet nem üt-e vissza Orbánra. Az ellenzék ugyanis bízvást – és igazsága teljes tudatában – építhet arra a félelemérzetre, amely jellemzője a kormány működésének, és ami táplálja a kormány elleni haragot: ha egy város a Fidesznek nem tetsző döntést hoz, mint Esztergom Tétényi Éva polgármesterré választásával, akkor megbüntetik. Ha a földrajzi nevekről döntő bizottság nem ért egyet azzal, hogy a Ferihegyi repülőteret Liszt Ferencről nevezzék el, akkor tagjait kirúgják a munkahelyükről. Ha egy képviselő végzi a dolgát, és demonstratív módon föltart egy táblát a parlamentben, megbüntetik. Ha egy újságíró kérdezni akar egy képviselőtől, akinek nem akaródzik válaszolni, megbüntetik. Ha a Népszabadság szúrja a kormány szemét, bezárják. Minden az osztogatásról és a fenyegetésről szól, s ebben a közhangulatban már az aktivisták utcai jelenléte is a fenyegetést szimbolizálja.
Az utcai harcos múlt pénteken, szokásos rádióinterjújában nem fújt visszavonulót, épp ellenkezőleg, háborút hirdetett. Nem lehet kétség afelől, hogy mostantól ez Orbán Viktor politikájának lényege: konszolidációnak helye nincs. Valójában nincs is mit konszolidálni.
A legfőbb területeken, azokon, amelyek generációk sorsáról döntenek, nincs visszaút.
Az oktatásban nincs konszolidáció, mert ahhoz az elmúlt nyolc év alapdöntéseit kellene felülvizsgálni. Az egészségügyben nincs mit konszolidálni, mert elvesztegettek nyolc évet a leépülés megállítása helyett. A szociális szféra romokban, a szegénység újratermelődése már megakadályozhatatlan, a fiatalok kivándorlása megállíthatatlan, az ellopott vagyont pedig senki nem akarja és magától senki nem is fogja visszaadni. Orbán Viktor tudja, hogy a rendszer konszolidálhatatlan, mert csak rá épül: őrá szabták a külpolitikát, rá a társadalompolitikát, rá az oktatást, rá a gazdaságot. Ő maga a rendszer. A rendszer működtetéséhez pedig erő kell, a kétharmad ereje. Ez számára a választás valódi tétje.
Orbán Viktor előremenekül. A hódmezővásárhelyi választás eredménye megijesztette, s ellentámadásba lendült. A kérdés az, hogy a vele szemben állók tudják-e, amit az igazi utcai harcosoknak el kell sajátítaniuk a túléléshez: az ellenfél lendületét a saját javukra fordíthatják.
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.