Szerző: PETŐ PÉTER
2018.03.17.
A hatodik koporsó nincs a helyén – erre mostanában ébredhetett rá Orbán Viktor.
Annak ellenére sincs ott, hogy a Fidesz-elnök nagyon mélyre temette.
Emlékszünk, az ifjú Orbán Nagy Imre és négy társa 1989-es újratemetésén szónokolta, hogy a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem
a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik.
Akkor még aligha gondolta, hogy néhány évtizeddel később ő maga is megpróbálja elrabolni a jövőt.
Persze már látszik, hogy ez neki sem sikerülhet, ahogyan végül a visszataszító kommunista diktatúra zsarnokainak sem ment.
A kormányfő erre a felismerésre reagálva tegnapelőtt bekeretezte pályáját: 1989. nyarától eljutott 2016. tavaszáig.
Orbán az 1956-os forradalom hőseinek újratemetésén elmondta az utóbbi harminc év legbátrabb politikai beszédeinek egyikét, hogy aztán a minap, az 1848-as forradalom hőseinek napján elmondja az utóbbi harminc év leggyávább politikai beszédét.
Amikor most azt ígérte ellenfeleinek, hogy a választás utáni erkölcsi, jogi, politikai elégtétel vesz rajtuk, akkor lényegében Grósz Károly nyomdokaiba lépett: a kommunista rezsim különösen gyáva vezéralakja volt tán az utolsó élpolitikus, aki ilyen visszataszító módon fenyegette meg hazája népének jelentős részét, akkor éppen az „ellenséges ellenforradalmi erőket”.
Orbán mondása mindenkire vonatkozott, aki szemben áll a Fidesszel, Grószé szintén mindenkire, aki szemben állt az MSZMP-vel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.