Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.03.20.
Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy az ellenzéki pártok nem értették meg Vásárhely üzenetét és az abban megfogalmazott népakaratot. Ez pedig arról szólt, hogy a választók nem pártokra, hanem Orbán ellen akarnak szavazni. Az volt az állampolgárok kérése, hogy az ellenzéki pártok álljanak félre az útból. Mindenhol jelöljenek ki egyetlen személyt, akire azok szavazhatnak, akik Orbán ellen akarnak szavazni.
Nem akarjuk Márki-Zay Péter érdemeit csorbítani, értékeit kisebbíteni, de ha az emberek nem Orbán ellen akartak volna a szavazatukkal fellázadni, akkor lehetett volna bármilyen kiválóság, soha nem szavaztak volna rá. El kell felejteni, hogy a jobb képviselőjelölt győz. Az a jelölt győz, akire azért szavazhatnak, mert Orbán embere ellen van. A szavazat nem róla szól, és nem neki szól, hanem Orbán ellen. Orbán elleni lázadás és elutasítás.
Ezt kellett volna megérteni és tudomásul venni az ellenzéknek. A kommunikáció szintjén ezt megértették, valójában nem voltak hajlandóak az ehhez szükséges áldozatot meghozni. Voltak bizonyos engedmények, de nem ölelkeztek össze, hogy kilépünk Orbán korlátai és az általa megírt forgatókönyv keretei közül, utat engedünk a nép akaratának, a dühének és a lázadásának. Minden kerületben odaállítunk egy embert, és azt mondjuk, ha el akarod Orbánt zavarni, akkor szavazz rá. Ezt kellett volna tenni, de nem tették.
Megkockáztatom, hogy egy beteg szamarat vagy egy sánta lovat is oda lehetne állítani Orbánnal szemben, és nyerhetne. De a legzseniálisabb pártjelöltek is veszíteni fognak, ha a pártok a jelöléseikkel magukra és a jelöltjeikre kérnek szavazatot, és közülük kell egyet választani. Ez nem az Orbán elleni szavazásról és lázadásról szólna, hanem ettől kezdve a demokrácia hamis látszatáról, az ellenzéki pártok érdekeiről, Orbán forgatókönyvéről, és attól kezdve ez kétharmados győzelem Orbánnak. Az ellenzék az akadálya annak, hogy a nép ítéletet mondjon Orbán felett.
Ezért nincs más megoldás, mint a hátralevő rövid időben olyan helyi civil szerveződések létrehozása, amelyek az ellenzéki pártokat megkerülve, maguk választják ki azt a jelöltet, amelyik bárki lehet, de rá mutatnak, hogy aki Orbán ellen akar szavazni, az szavazzon rá. Ez a népakarat vagy felmegy a pártok vízfejéhez, és alkalmazkodnak hozzá, vagy nem, de a helyi állampolgárok velük nem törődve kiválasztják azt az embert, aki lehet egy sánta ló is, de aki azt a szerepet tölti be, hogy a rá adott szavazat az Orbán elleni szavazat, Orbán elleni lázadás legyen. És ezt mindenki tudja. Viccből akár a leggyengébbet is választhatják erre a célra. Ha a nép tudja, és megérti, hogy ő az Orbán elleni szavazat, akkor rá szavaz.
Ha ez nem történik meg, szinte elkerülhetetlen a Fidesz kétharmada. Akkor semmi nem történt Hódmezővásárhelyen, és akkor nem a nép akarata, hanem Orbán forgatókönyve érvényesül. Az pedig az ellenzék anyagi érdekeivel a rendszer bebetonozása, az Orbán-rendszer hamis legitimációja. Ami ebben a pillanatban azért életveszélyes, mert Orbán is megérezte a lázadást, és megcsapta annak a szele, hogy az ellenzék kiléphet a kontrollja alól, és a mindenkori kétharmados győzelemre beállított rendszerrel s az anyagi érdekeivel szemben viselkedik.
Ezért, ha Orbán most nyer, Magyarországnak vége. Még egyszer ilyen lehetőséget nem ad. Úgy lesz, ahogy mondta, “elégtételt vesz” ezért a lázadásért, ezért a merészségért, hogy a sajtó, a civilek fellázadtak ellene, és megkísérelték eltávolítani őt. Kíméletlenül lekaszál ez a Hitler-másolat mindent. Orbánt ugyanaz a szellem vezeti, mint Adolf Hitlert. Ugyanazok a sérelmei, a frusztrációi, ugyanaz a szellemi fejlődése. Ez az ember megbosszulja az őt sért sérelmeket: nagyságtudata ellenére a hátrányos helyzetét és a kisebbségérzését nem tudta ledolgozni a belvárosi zsidó értelmiséggel szemben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.