Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.03.24.
A pénz, amely Kósa Lajos neve mellett, az ő esetleges megbízásával elvileg Magyarországra juthatott (vagy juthatott volna, ha létezik), államháztartási léptékkel mérve is kiemelkedő nagyságú, felér öt év GDP-arányos állami egészségügyi kiadással. Magyarország egyik vezető politikusával, a kormánypárt befolyásos emberével, egy komoly állami vezetővel szemben súlyos pénzmosás gyanúja vetődött fel, ezért a Transparency International azt várja, hogy a hatáskörüknél fogva erre köteles hatóságok vizsgálják ki a gyanút, s ebben Kósa Lajos érintettségét.
„Magunkfajta halandó nem is tudja ennek az összegnek a nagyságát felbecsülni” – mondta még hétfőn Orbán Viktor. Persze a kormányfő nem a Kósa-botrányra reagált, hanem arról beszélt, hogy a Mol 2030-ig 1300 milliárd forintnyi beruházást tervez a vegyiparban.
– A letelepedésiállamkötvény-piac, ha az egyszerűség kedvéért 6500 értékesített kötvénnyel és 300 ezer eurós kötvényárakkal számolunk, Magyarországnak 1 milliárd 784 millió eurót hozott, és a visszafizetési kötelezettség 1,975 milliárd euró lesz. Ismét csak az egyszerűség kedvéért napi, aktuálisan 310 forintos átváltási árfolyammal számolva a magyar adófizetők 612 milliárd forintot fizetnek a letelepedési államkötvények vásárlóinak 553 milliárd forintot kitevő befektetéseiért.
Magyarul: a Kósa-sztoriban feltűnt összeg (1350 milliárd forint) több mint a kétszerese annak, mint amit a sokat kritizált letelepedésikötvény-bizniszben emlegetni szokás – hívja fel a figyelmet a nagyságrendekre Ligeti Miklós.
A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója szerint minden valóságvizsgálat nélkül is kiemelendő, hogy a pénz, amely Kósa Lajos neve mellett, az ő esetleges megbízásával elvileg Magyarországra juthatott (vagy juthatott volna, ha létezik), államháztartási léptékkel mérve is kiemelkedő nagyságú; a teljes éves állami közbeszerzési piac mintegy kétharmadáról lenne szó, vagy épp ötévnyi GDP-arányos állami egészségügyi kiadásról.
– Feltéve, de nem megengedve, hogy a történet igaz, és a mesebeli befektető valóban ekkora összeget hozott volna Magyarországra, az állami hatóságoknak mindenképpen lenne dolguk az üggyel – mondja Ligeti.
A szakember szerint egyfelől egyértelmű, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni 2017-es törvény értelmében a pénzügyi szolgáltató köteles átvilágítani az ügyfelet hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor. Ha van pénz, és arra vagy bármely részére számlát nyitottak Magyarországon, akkor ennek az átvilágításnak meg kellett történnie a jegybank ellenőrzése mellett működő pénzügyi szolgáltatónál...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.