A NEMZET BIZTONSÁGA

HUPPA BLOG
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.03.30.

...1999-ben, 10 évvel a rendszerváltás után, a kormány Béla király úti vendégházában szűk körű fogadást adtak az új magyar titkosszolgálatok felállításának 10. évfordulójára. Az akkor titokminiszter, Kövér László, már arról számolhatott be Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a rendszerváltás előtti állományból alig 26% maradt a helyén. A létszám azonban az elmúlt 29 év alatt vélhetőleg már teljes mértékben kicserélődött. Egyáltalán nem lennék meglepve, ha a fluktuáció 2010-ben ismételten, iszonyúan felgyorsult volna. A Magyar Közszolgálati Egyetem létrehozása, s az, hogy bizonyos feladatköröket, beosztásokat 2020-tól csak az MKE-n diplomát szerzettek tölthetnek be, feltételezi, hogy ezen döntések mögött a NER-hez és Orbán Viktorhoz mindenben hű állomány létrehozására irányuló jól átgondolt és kimunkált terv búvik meg.

Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, hogy tisztán, vagy legalábbis valamennyire lássuk a mai titkosszolgálati állomány összetételét és felkészültségét. Bár ez utóbbiról meglehetősen kevés információval rendelkezem, azt azért meghatározónak tartom, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok mindenki számára láthatóan éppen a leglényegibb feladatukat nem végzik el. A biztonsági szolgálatok feladata a nemzetbiztonsági érdek mindenek felett való törvényes védelme. Ennek fogalmát a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény határozza meg: „a nemzetbiztonsági érdek: a Magyar Köztársaság szuverenitásának biztosítása és alkotmányos rendjének védelme.” Ezen belül:

– az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,

– az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,

– a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű információk megszerzése,

– az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító alkotmányos rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és az alkotmányos intézmények működésének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása.

– a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása.

Vagyis az erre hivatott szolgálatok feladata ezekben az ügyekben a külső és belső felderítés, az ellenséges tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, bomlasztása, szükség esetén pedig büntetőeljárás kezdeményezése. Ehhez a szolgálatok a világ minden országában, így vélhetőleg Magyarországon is megkapják a szükséges pénzt, paripát, fegyvert, kiegészítve a nélkülözhetetlen speciális tudással és titkos eszközökkel. Törvény biztosítja számukra a speciális módszerek alkalmazásáénak lehetőségeit is.

A demokráciákban a polgári és katonai titkosszolgálatok megfelelő civil ellenőrzés, általában a parlament nemzetbiztonsági bizottsága és honvédelmi és rendészeti bizottsága ellenőrzése alatt működnek. Szakirányításukat rendszerint a kormány egy-egy tagja végzi, a kormányfő állandó és különleges felügyelete mellett. Amennyiben ez a kettős felügyelet hatékonyan és jól látja el feladatát, akkor a szolgálatok – amelyeknek, lássuk be, rendkívüli hatalmi eszközök vannak a birtokában – törvényesen és átláthatóan, transzparensen működnek. Ez alatt nem azt kell értenünk, hogy az állampolgár belelát a fazékba, és megszimatolhatja, megszemlélheti mi is rotyog benne. Csupán azt, hogy biztos lehet abban, hogy az erőszakszervezetek nem élhetnek vissza a nemzet által reájuk testált hatalommal. Amikor ez a kettős ellenőrzés sérül, nota bene a parlamentet megfosztják ellenőrzési jogától, mint ahogyan az manapság Magyarországon megtapasztalhatóvá vált, akkor jó okunk van feltételezni, hogy a kormány önkényes, alkotmány-ellenes cselekményekre használja a titkosszolgálatokat.

Tény: a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága hónapok óta működésképtelen. Tény: a működésképtelenség oka az, hogy a kormánypárt mondva csinált ürügyekre hivatkozva távol marad az ülésekről. Tény: a nemzetbiztonsági bizottság olyan kérdésekben nem kap tájékoztatást, amelyek a nemzet biztonságát súlyosan sértik vagy veszélyeztetik, s amelyek kialakulásában a kormány egyes tagjainak, sőt személyesen a kormányfőnek és közvetlen környezetének is személyes, alkalmasint büntetőjogi felelőssége van. Tény: kiderült, hogy a miniszterelnök felállította az új III/III. – a belső ellenzék felderítésével és felszámolásával foglalkozó ügyosztályt. Tény: az új belső elhárítás jelenleg 2000 embert tart szoros megfigyelés és ellenőrzés alatt és erről maga Orbán Viktor számolt be. Nem tudjuk azonban, hogy ezek a személyek milyen államellenes tevékenységgel gyanúsíthatóak, vannak-e közöttük demokratikus parlamenti pártok vezetői, aktivistái, tisztességes magyar állampolgárok, a társadalmi szolidaritás jegyében önkéntes kötelezettséget vállaló civilek és egyszerű társadalmi munkások, akik napi küzdelmet folytatnak például a társadalmi elszegényedés és gyermekéhezés ellen.

Tény: a kormány, jelesül a Belügyminisztérium részéről a titkosszolgálat felügyeletével megbízott helyettes államtitkár megtagadta a választ a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt a kormányzati tisztségviselők bűnös tevékenységére vonatkozóan. Arra hivatkozott, hogy a bizottság nem fogadta el a saját napirendjét. Tény: a kémelhárítás, a hírszerzés, a nemzetbiztonsági szakszolgálat és a rendőrség vezetője is ott ült a bizottság előtt – és hallgatott.

Ma Magyarországon megszűnt a rendőrség és a titkosszolgálatok feletti parlamenti, társadalmi ellenőrzés. Ezzel az alkotmányt súlyosan sértő politikai helyzet alakult ki közvetlenül a választásokat megelőzően. A miniszterelnök 2000 ember titkosszolgálati megfigyeléséről beszél, államellenes tevékenységgel gyanúsítva meg őket. A 2000 ember elleni legfőbb vád az, hogy valamennyien Soros György ördögi tervét hajtják végre, éppúgy, mint Törökországban Erdogan állítólagos ellenfelei a démoni Fethullah Gülen vezetésével. Ezen gyanúsítás alapján ezek az emberek bármelyik pillanatban őrizetbe vehetők és börtönbe vethetők, mint a koncepciós perek során már elítélt Tátra Miklós és Császi Zsolt, vagy az éppen szigorú elzárás mellett sínylődő Czeglédi Csaba.

Történik pedig mindez akkor, amikor a miniszterelnökről, a lányáról, a vejéről, a strómanjáról, a kabinetfőnökéről, a kancelláriaminiszteréről, a miniszterelnök-helyettesről, a kormányzó párt egyik-másik elnökhelyetteséről, a nemzeti fejlesztési miniszterről és még sorolhatnánk szinte az egész kormányt helyettes államtitkárokig bezárólag, olyan súlyú bűncselekmények derülnek ki, amikért tíz évnél is hosszabb szabadságvesztés is kiszabható.

Vagyis a hatalmi „elitnek” van mit veszítenie. Az életéért fut. Azt is látjuk, hogy kezd beszorulni a sarokba. Azt is látjuk, hogy a miniszterelnök szellemileg szétesett és teljes pánikban van. Azt azonban nem tudjuk, hogy ha kiadja majd a nemzetellenes utasításait, akkor a nemzet biztonságáért felelős vezetők végre fogják-e azt hajtani, vagy megtagadják a parancsot, ahogyan azt az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése megköveteli tőlük.

ITT OLVASHATÓ