A JÁSZSÁGI JÉZUSTÓL A SZÁNKÁZÓ LÁZÁRIG: A HÉT LEGFURÁBB HÍREI

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.03.03.

Tudtuk, hogy a kampányidőszak beköszöntével egyre több értelmezhetetlen mondás zsúfolódik majd egymásra, de ezt azért nem sejtettük. Ha csak nem a tavasz zavarta össze a politikusokat, akkor nehéz magyarázatot találni néhány eheti hírre.

Itt van például Trócsányi László igazságügyi miniszter esete, aki írt egy 18 oldalas(!) indítványt az Alkotmánybíróság elnökének arról, hogy miért is kéne a testületnek kimondania, hogy a magyar kormány nyugodtan mondhat nemet az EU-s kvótarendszerre, még akkor is, ha az unióban erről szabályt hoznának. És mik voltak Trócsányi érvei?

Hogy például már a “történeti alkotmányunk vívmányai” is meghatározzák az állam területén az együttélés kereteit. Ezügyben például az Aranybullát (1222) idézi, amelynek Előbeszédében ez áll:

“a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbításáról.”

A Hármaskönyvben (1514) meg egyenesen ez olvasható:

“És minekutána isten kegyelméből mi ennek a nemes Magyarországnak királyi pálczáját és kormányát elnyertük és szent koronájával minket megkoronáztak, és miután ez országot hadmíveleteink után, úgy az ellenség félelmétől, mint a belső zendülésektől megszabadítottuk, első és legfőbb gondunknak azt tekintők, hogy ezt az országot és a mi alattvalóinkat a belső békesség és a törvények által erősebbé és állandóbbá tegyük.”

Az önrendelkezésre példaként pedig felhozza még az 1867-es kiegyezés egynémely passzusát. No, nem a sajtószabadságról szólót, és még csak nem is azt, amelyben megállapíttatik, hogy a törvény előtt újra egyenlőek lettek a különböző keresztény felekezetek és a különböző származásúak, hanem ami Magyarország közjogi és belkormányzati önállóságát garantálja.

Hivatkozik még néhány nyelvtörvényre is (például 1790-ból és 1805-ből), ami tökéletesen szemlélteti az egész indítvány abszurditását: olyan törvényeket citál elő, melyek teljesen más korban, teljesen más politikai helyzetben és berendezkedésben, teljesen más céllal születtek, csak hogy ezekkel igazolja, hogy miért kell nemet mondanunk a menekültek befogadására. Nagyszerű, szép munka, le a kalappal.

De nem ez volt a legmeredekebb dolog a héten. Pócs János például most éppen nem egy leölt disznóval viccelődött, hanemelőbb közölte, hogy a Jászság “túlteljesítette a teljes foglalkoztatottságot” =jelentsen ez bármit), majd a minden nagy ember magyar nyomvonalon haladva sütött el egy hajmeresztő tréfát:

“… azt is tudjuk, hogy Jézus Krisztus is jász volt, mert ő is jászolban született.”

Erre mégis mit kéne mondani? Mit akart mondani egyáltalán Pócs? Vagy neki nem mondták, hogy nevekből nem illik szóvicceket gyártani? Pont neki??!?

Ha már itt tartunk, akkor szívesen eláruljuk Pócs Jánosnak, hogy a jászok amúgy az alánok leszármazottai, indoiráni nyelvű nép, akiknek a legközelebbi rokonaik a Kaukázusban ma élő oszétok. A jászok a kunokkal egy időben, a 13. században vándoroltak be Magyarországra. Pócs János egyébként a Jászság országgyűlési képviselője...

ITT OLVASHATÓ