Szerző: Határátkelő
2018.03.24.
Az alapmegállapítás az volt, hogy a magyarországi elvándorlás mértéke a régiót nézve nem kiugró, ugyanakkor vannak olyan tényezők, melyek akár aggasztók is lehetnek, ezért fontos beszélni a témáról.
Már csak azért is, mert a határátkeléssel párhuzamosan csökken a születések száma, aminek azonnali következményeit nem csak a számokban lehet érezni, de bárki megtapasztalhatja, aki ma Magyarországon minőségi szakembert keres.
Békeidőben példátlan elvándorlás
A Millenium Intézet rendezte konferencián az is elhangzott, hogy egyfelől ugyan a kivándorlás természetes folyamat, Magyarország békeidőben még nem tapasztalt olyan mértékű elvándorlást, mint az elmúlt években, ezért valahol természetes, hogy ez hatással van a társadalomra is.
A 2004-es uniós csatlakozás még nem hozott olyan kiugró számokat, elsősorban azért, mert a három legfontosabb elszívó piac (Nagy-Britannia, Németország és Ausztria) közül az utóbbi kettő ekkor még nem engedte be olyan könnyen az újonnan csatlakozott országok munkavállalóit.
A folyamat éppen ezért csak 2010-2014 között ugrott meg, amikor ezek a piacok is megnyíltak (és ilyen értelemben ez a jelenlegi kormánypártok pechje is, hiszen így tudat alatt is összekapcsolódhat velük az elvándorlás felgyorsulása).
Mindenesetre a Kopint-Tárki Zrt. főmunkatársa, Hárs Ágnes szerint a magyar elvándorlás mintázata és mértéke 2010 körül vált a környező országokéhoz hasonlóvá, mostanában pedig nagyjából ott tartunk, mint a lengyelek.
Szintén Hárs Ágnes mondta azt (a napi.hu beszámolója szerint), hogy a kivándorlás megugrása a fent említetteken kívül a gazdasági válságnak és bizonyos politikai döntéseknek köszönhető. Utóbbi esetében olyasmire kell gondolni, mint a korengedményes nyugdíj megszüntetése, vagy a munkanélküli segély szűkítése...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.