Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.03.17.
A Civitas Intézet megbízásából a Transparency International Magyarország elkészítette a magyarországi korrupció 2010 és 2018 közötti történetét feldolgozó Fekete könyvet. A kötetben külön fejezetekben foglalkoznak Magyarország antikorrupciós teljesítményével, a hazai korrupció minősített eseteivel, valamint az európai uniós források felhasználása és a közbeszerzések területén meglévő korrupciós kockázatokkal. A Fekete könyv ezen kívül 106 korrupciós ügy leírását is tartalmazza, közel 150 oldalon kísérli meg a két szervezet bemutatni a 2010 óta eltelt időszak korrupciós jelenségeit.
A kötet PDF-ben itt letölthető. Első része inkább elméleti jellegű, többek közt a Transparency International által világszerte használt korrupcióérzékelési index (CPI) alakulását mutatja be: nem meglepő módon a 180 országot tartalmazó rangsorban Magyarország kilenc helyet rontott tavalyhoz képest, így most 66. az összesítésben.
De a különböző módszertannal készült egyéb mérések is negatív tendenciákat, a helyzet romlását mutatják, akár a teljes Európai Unió, akár a volt szocialista országok a viszonyítás: bőven hihető, hogy
Magyarországon az üzleti élet szereplőinek több mint 90 százaléka gondolja úgy, hogy komoly probléma a korrupció – ez két év alatt tíz százalékpontnyi romlást jelent.
A tanulmány külön fejezetben foglalkozik a rendszerszintű korrupció három legnyilvánvalóbb esetével: a nemzeti bank alapítványaival, a látványcsapatsport támogatások („TAO”) rendszerével, és a letelepedési kötvény intézményével.
Külön fejezetet kapott az uniós források felhasználásában mutatkozó korrupciós kockázatok, illetve a közbeszerzéses piacon mutatkozó visszásságok bemutatása.
Az elméleti rész sok újdonságot nem tartalmaz, inkább összegző jellegű, de komoly érvanyagot jelenthet annak, aki a kormányzati sikerpropagandával szemben a második és harmadik Orbán-kormány valós teljesítményének bemutatására vállalkozik.
Ha az olvasó átküzdi magát az első rész huszonvalahány oldalnyi elméleti jellegű megállapításain, a második részben a korrupciós sztorik eleven dzsungelébe jut: a szerzők 106 közelmúltbeli esettel mutatják be a nagyon is konkrét magyarországi valóságot.
Hogy ezeknek a történeteknek milyen társadalomalakító hatása van, hogy a szereplők és a módszerek miképp hatnak a gazdaságra, az explicit módon persze nincs kimondva, de különösebb matekozás nélkül is egyértelmű, hogy a nyolc évet felelő sztorikban több ezer milliárd forint útját térítették el.
És meglehetősen sokat mond a magyarországi korrupció természetéről, hogy a történetek közt – a pitiáner, néhány tízmilliós ügyeket leszámítva – nincs egy eset sem, amelyik kizárólag valamilyen lokális hatalmi centrumhoz kötődne:
nincsenek csákmáték, egy Csák Máté van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.