ÚTMUTATÓ BIZONYTALAN VÁLASZTÓKNAK

MAROSÁN GYÖRGY BLOGJA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2018.01.01.

A demokrácia bonyolult „gépezet”, amelynek egymást segítő és ellenőrző intézményekből összeszerkesztett rendszerét a polgárok működtetik. Részben úgy, hogy megválasztják képviselőiket, akik – a nevükben és helyettük- meghozzák az életüket egyébként jelentősen befolyásoló döntéseket. Részben úgy, hogy folyamatosan ellenőrzik megbízottjaikat: vajon tényleg azt teszik-e, amivel megbízták őket. A választás közeledtével ezért a polgárok kötelessége (volna) visszapillantani: mi is lett a politikusok ténykedésének eredménye. Jó azonban, ha tudják: ami bekövetkezett, azt nem pusztán a politikus szándéka formálta. A történteket számottevően befolyásolták a körülmények is. Erre mindig hivatkoznak a politikusok, amikor nem úgy „sültek el” a dolgok, mint remélték. Amikor azonban siker koronázta ügyködéseiket, azt mindig saját bölcs tevékenységüknek tulajdonítják.

Választások előtt visszapillantva úgy tudjuk csak megítélni, miként teljesített országunk, ha összevetjük „versenytársainak”eredményével. Így kiszűrhető a körülmények – hol pozitív, hol meg negatív – hatása, amely jelentősen befolyásolhatta a történéseket. Ám a választó nehezen tud eligazodni a sokféle vélemény sűrűjében, és inkább elbizonytalanítja a kedvező és kedvezőtlen hírek áttekinthetetlen sokasága. Az események kaotikus kavargásában ezért a választót többnyire pillanatszerűen változó élményei és a véletlen események által formált benyomásai vezetik. Holott a volán mellett megtanulhatta: még jó úton és napfényes az időben is figyelnie kell, hát még akkor, amikor – mint most a világban – a társadalmak sűrű ködben és kátyúval teli történelmi pályán kénytelenek haladni. Szeretnék ezért olvasó kezébe egy választási útmutatót adni: milyen tényeket volna elengedhetetlen megfontolni a szavazófülke magányában?

Azt, hogy egy ország jó irányban halad-e vagy sem, hogy az elmúlt évek során alapvetően kedvező vagy kedvezőtlen változás ment-e végbe, négy komplex mutató jelzi tévedhetetlenül. Az első, a demokrácia állapota: milyen mértékben képes a polgár véleményét kifejezni, és saját érdekét érvényre juttatni. A második, az ország versenyképességének alakulása: előrelépett-e a nemzet legfontosabb versenytársaihoz képest, vagy elmaradt tőlük. A harmadik, a kormányzás minősége: vajon a különböző társadalmi rétegek és érdek-csoportok várakozásai milyen hatékonyan formálódnak kormányzati akciókká, és válnak valóra. Végül, a negyedik, az emberi haladás index: az előző három terület „összjátékának” eredményeként javult-e, vagy sem, a polgárok társadalmi környezete.

A helyzetünket megkönnyíti, hogy rendelkezésre állnak olyan objektív adatok, amelyek az adott ország előrehaladását pontosan jelzik. Ezeket az adatokat elfogulatlan és megbízható szervezetek „állítják elő”, nem pedig részrehajló, a kormány által felügyelt „nemzeti” intézmények. Így arra a mindanyunkat érdeklő kérdésre – miként teljesített Magyarország az elmúlt nyolc, és ezen belül, az elmúlt négy évben – viszonylag pontos választ kaphatunk. Előfordulhat, hogy valaki kételkedik az adatok pontosságában, bár ez többnyire olyankor fordul elő, ha rossz jegyet kapott. Ám, még ha vannak is vitatott kérdések, az ebből fakadó problémák eltörpülnek, ahhoz az előnyhöz képest, hogy lehetőség nyílik a nemzetközi összehasonlítás. Vegyük tehát sorra az említett négy területen Magyarország 2010-es, a 2014-es és a – legutolsó fellelhető – 2016-2017-es eredményeit. Hazánk teljesítményét szokásos viszonyítási csoportunk – Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia –eredményeivel vethetjük össze. (A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a fellelhető adatok hol a „helyezési számot” mutatják, máskor viszont a teljesítményt jelző értéket, és van, amikor a magas érték jót, máskor meg éppen rosszat jelent. Ezért, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a „közös nevezőre” hozott adatokat tüntettem fel!)

A demokrácia mértéke egy ország megítélésének egyik legfontosabb tényezője. A „The Economist Intelligence Unit” által összeállított és rendszeresen nyilvánosságra hozott Demokrácia index, a demokrácia minőségét befolyásoló sokféle szempontot – a választási folyamat, a kormányzat működése, a politikai részvétel, a politikai kultúra, és a civil jogok – vesz számításba. Ezek együtt nemcsak a demokrácia állapotát jelzik pontosan, de alkalmasak a végbement javulás vagy romlás felbecsülésére is. Az „EIU Democracy Index 2016 – Infographics – The Economist” honlap látványos ábrákkal is bemutatja a demokrácia alakulását az egyes országokban. (A táblázat a helyezési számokat mutatja: minél kisebb a szám, annál jobb a demokrácia helyzete az adott országban)...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ