Szerző: SZELESTEY
2018.02.28.
- Magyarország még burkoltan se zsidózzon Soros kapcsán, ne nyomassa a migránsellenes szöveget, szíveskedjen tartani magát az európai értékekhez - mondta a német külügyek 2. számú vezetője.
- A szlovákiai újságírógyilkosság tanúsítja, milyen messze vannak egyes keleti tagok az unió tagsági feltételek teljesítésétől, amit a magyar korrupció szintje is alátámaszt.
- Az Európai Parlament tényleg azt gondolja, a magyar hatóságoknak segíteniük kellene, hogy fény derüljön az Orbán-vő egykori cégének üzelmeire.
Tagesspiegel
A német külügyi államminiszter roppant nyugtalanítónak minősítette, hogy Orbán Viktor a többségi demokráciára hivatkozva azt hiszi: nem kell különösebben tekintettel lennie a kisebbségekre és azokra, akik másként gondolkodnak. Michael Roth a menekülttámogató civil szervezetek korlátozását célzó „Stop, Soros“-csomagot egyenesen döbbenetesnek nevezte. Úgy látja, hogy a befektető elleni hadjárat, amely állami pénzből zajlik, igen veszedelmes kliséket alkalmaz: Sorost zsidó pénzügyi tőkésként és a migránsok törvényellenes segítőjeként démonizálja. Ez azonban életveszélyes és elfogadhatatlan. És még a választási kampányban sem járja, hogy egy tagállam ennyire elítélően nyilatkozzon az európai alapértékekről, ahogyan azt a magyar vezetés teszi. A politikus kifejtette, hogy a német kormánynak ugyan nincs kedve kétoldalú viszályba keveredni Magyarországgal, éppen ellenkezőleg. Ám nem fordíthatja el a fejét, amikor az EU-n belül valahol ennyire nem számítanak az alapvető szabályok.
Roth rámutatott, hogy Németország teljes mértékben támogatja a Bizottság lépéseit az Orbán-kabinettel szemben. De azt még nem tudja megmondani, hogy szükség lesz-e a 7-es paragrafus bevetésére. A külügyi vezető ugyanakkor tanácsosnak tartaná, ha a magyar fél leállítaná a propagandát, amely azt sulykolja, hogy veszélyesek a menekültek. Az országban jelenleg 400 vannak olyanok, akik menedékjogot kaptak. Vagyis a valóság eltorzítása azt állítani, hogy az országot lerohanják a migránsok. Az EU külső határait valóban meg kell erősíteni, de ez nem jelenthet Európa-erődöt. Az uniós polgároknak ugyanakkor joguk van tudni, hogy ki jöhet be.
Hogy azután kvóta-ügyben szükség lesz-e újabb többségi döntésre Magyarország ellenében, az majd kiderül. De ha így lesz, és előtte már kimerítettek minden más jogi lehetőséget, akkor ezért nem kell bocsánatot kérni. Nincs ugyanis benne semmi jogsértő. Roth ugyanakkor lényegesnek tartja, hogy a következő költségvetési időszak uniós támogatásáról szóló vitát válasszák le a sajátos magyar és lengyel fejleményekről. A szubvenciókat az befolyásolja, hogy az adott államok végrehajtották-e a szerkezeti reformokat, illetve hogy betartják-e a jogállami elveket. Az államtitkár felvetette, hogy hozzanak létre külön alapot és abból segítsék a civil társadalmat, ha valahol nyomás alá kerül a jogállam. Lengyelország kapcsán jelezte, hogy a demokrácia ügyében az EU nem tesz engedményeket. Elismerte viszont, hogy a régi és új tagok változatlanul igen idegenek egymás számára. A Nyugat nagyon keveset foglalkozik a kontinens középső és keleti részével. Miközben pl. Magyarországról 2010 óta 600 ezer, túlnyomórészt fiatal ember vándorolt ki. Ez pedig súlyos veszteség az ország számára, ezt nem szabad elfelejteni.
New York Times/Reuters
A német kancellár szerint a kínai infrastruktúrafejlesztő programban résztvevő uniós országoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy alááshatják az EU közös Kína-politikáját. Merkel azután nyilatkozott, hogy Berlinben tárgyalt a szerb kormányfővel. Mint mondta, nincs abban semmi eredendő rossz, ha Peking olyan beruházásokat szervez, mint a Budapest és a Belgrád közti vasútvonal korszerűsítése. Ám fontos, hogy az érintett európai államok egyútal képviseljék a szervezet közös álláspontját, mert különben az unió kaput nyitna a megosztottság előtt...
Tagesspiegel
A német külügyi államminiszter roppant nyugtalanítónak minősítette, hogy Orbán Viktor a többségi demokráciára hivatkozva azt hiszi: nem kell különösebben tekintettel lennie a kisebbségekre és azokra, akik másként gondolkodnak. Michael Roth a menekülttámogató civil szervezetek korlátozását célzó „Stop, Soros“-csomagot egyenesen döbbenetesnek nevezte. Úgy látja, hogy a befektető elleni hadjárat, amely állami pénzből zajlik, igen veszedelmes kliséket alkalmaz: Sorost zsidó pénzügyi tőkésként és a migránsok törvényellenes segítőjeként démonizálja. Ez azonban életveszélyes és elfogadhatatlan. És még a választási kampányban sem járja, hogy egy tagállam ennyire elítélően nyilatkozzon az európai alapértékekről, ahogyan azt a magyar vezetés teszi. A politikus kifejtette, hogy a német kormánynak ugyan nincs kedve kétoldalú viszályba keveredni Magyarországgal, éppen ellenkezőleg. Ám nem fordíthatja el a fejét, amikor az EU-n belül valahol ennyire nem számítanak az alapvető szabályok.
Roth rámutatott, hogy Németország teljes mértékben támogatja a Bizottság lépéseit az Orbán-kabinettel szemben. De azt még nem tudja megmondani, hogy szükség lesz-e a 7-es paragrafus bevetésére. A külügyi vezető ugyanakkor tanácsosnak tartaná, ha a magyar fél leállítaná a propagandát, amely azt sulykolja, hogy veszélyesek a menekültek. Az országban jelenleg 400 vannak olyanok, akik menedékjogot kaptak. Vagyis a valóság eltorzítása azt állítani, hogy az országot lerohanják a migránsok. Az EU külső határait valóban meg kell erősíteni, de ez nem jelenthet Európa-erődöt. Az uniós polgároknak ugyanakkor joguk van tudni, hogy ki jöhet be.
Hogy azután kvóta-ügyben szükség lesz-e újabb többségi döntésre Magyarország ellenében, az majd kiderül. De ha így lesz, és előtte már kimerítettek minden más jogi lehetőséget, akkor ezért nem kell bocsánatot kérni. Nincs ugyanis benne semmi jogsértő. Roth ugyanakkor lényegesnek tartja, hogy a következő költségvetési időszak uniós támogatásáról szóló vitát válasszák le a sajátos magyar és lengyel fejleményekről. A szubvenciókat az befolyásolja, hogy az adott államok végrehajtották-e a szerkezeti reformokat, illetve hogy betartják-e a jogállami elveket. Az államtitkár felvetette, hogy hozzanak létre külön alapot és abból segítsék a civil társadalmat, ha valahol nyomás alá kerül a jogállam. Lengyelország kapcsán jelezte, hogy a demokrácia ügyében az EU nem tesz engedményeket. Elismerte viszont, hogy a régi és új tagok változatlanul igen idegenek egymás számára. A Nyugat nagyon keveset foglalkozik a kontinens középső és keleti részével. Miközben pl. Magyarországról 2010 óta 600 ezer, túlnyomórészt fiatal ember vándorolt ki. Ez pedig súlyos veszteség az ország számára, ezt nem szabad elfelejteni.
New York Times/Reuters
A német kancellár szerint a kínai infrastruktúrafejlesztő programban résztvevő uniós országoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy alááshatják az EU közös Kína-politikáját. Merkel azután nyilatkozott, hogy Berlinben tárgyalt a szerb kormányfővel. Mint mondta, nincs abban semmi eredendő rossz, ha Peking olyan beruházásokat szervez, mint a Budapest és a Belgrád közti vasútvonal korszerűsítése. Ám fontos, hogy az érintett európai államok egyútal képviseljék a szervezet közös álláspontját, mert különben az unió kaput nyitna a megosztottság előtt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.