Szerző: Klubrádió / KÁRPÁTI JÁNOS
2018.02.21.
A dpa német hírügynökség beszámolója alapján a müncheni Süddeutsche Zeitung a Stop Sorosként emlegetett törvénycsomag tegnapi parlamenti vitájával kapcsolatban felhívja a figyelmet arra: több mint 250 európai emberi jogi szervezet közös levélben tiltakozott a magyar hatóságok tervezett eljárása ellen.
A szóban forgó törvények, amelyeket a német szövetségi kormány is bírált, tovább szűkítenék a civil szervezetek legitim tevékenységét – hangoztatták a bírálók. A Süddeutsche Zeitung cikke kitér arra is, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a berlini Tagesspiegelnek adott nyilatkozatában a diktátorokhoz hasonlította Orbán Viktort.
A Hszinhua – vagyis Új Kína – nevű kínai állami hírügynökség arról a magyar parlamenti határozatról közöl részletes tudósítást, amely Lengyelországot biztosítja a magyar törvényhozás támogatásáról az Európai Unióval kialakult viszályában. A Hszinhua megírja, hogy a lengyel jogalkotás a bírálók szerint a kormányzó párt ellenőrzése alá helyezi az igazságszolgáltatást, sérti a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot.
Ugyanerről beszámol a Politico című amerikai hírportál európai kiadása is. Idézi Bárándy Gergely szocialista képviselőt, aki hangsúlyozta: Brüsszel a lengyel kormány eljárásával szembeni fellépésével nem lépte túl hatáskörét, és ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt, akkor rá kellene bírnia a lengyel kormányt arra, hogy változtasson a jogállamiság elveivel ellentétes hozzáállásán.
A Politico egy másik, nagyon terjedelmes írása arról szól, hogy az Európai Unió szegényebb, keleti tagországai attól tartanak, az eddiginél kevesebb fejlesztési támogatást fognak kapni a közös büdzséből az elkövetkező években.
A csehországi Ostravából keltezett cikkben olvasható adatok szerint 2014 és 2020 között összesen 352 milliárd eurót fordítanak felzárkóztatási célokra, ami a teljes uniós költségvetés közel egyharmadát teszi ki. A következő, 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési periódusban a britek távozása évente 12-13 milliárd euróval csökkenti az elkölthető pénzt. A vita ugyanakkor arról is folyik, hogy összekössék-e a felzárkóztatási támogatások folyósítását a jogállamiság érvényesülésével. Nyugat-európai fővárosokban ugyanis ebben látják az egyik lehetőséget arra, hogy visszatartsák a pénzt azoktól az országoktól, amelyekben csökken a demokrácia. Ilyennek tekintik a Politico szerint Lengyelországot és Magyarországot.
A cikk kitér arra, hogy a közép-európai gazdasági fejlődés nyomán például a Cseh Köztársaság egyes régiói túlságosan jómódúak lesznek ahhoz, hogy az eddigi szintű uniós támogatásban részesüljenek tovább. Guntram Wolf, a Bruegel Intézet nevű brüsszeli elemző műhely igazgatója felhívja a figyelmet arra, hogy a vita tárgya ma még az is, milyen arányban támogassa az unió a felzárkózást, illetve a mezőgazdaságot, valamint mennyire érvényesítsen újszerűbb prioritásokat...
A Hszinhua – vagyis Új Kína – nevű kínai állami hírügynökség arról a magyar parlamenti határozatról közöl részletes tudósítást, amely Lengyelországot biztosítja a magyar törvényhozás támogatásáról az Európai Unióval kialakult viszályában. A Hszinhua megírja, hogy a lengyel jogalkotás a bírálók szerint a kormányzó párt ellenőrzése alá helyezi az igazságszolgáltatást, sérti a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot.
Ugyanerről beszámol a Politico című amerikai hírportál európai kiadása is. Idézi Bárándy Gergely szocialista képviselőt, aki hangsúlyozta: Brüsszel a lengyel kormány eljárásával szembeni fellépésével nem lépte túl hatáskörét, és ha Magyarország felelősséget érez a lengyel nép iránt, akkor rá kellene bírnia a lengyel kormányt arra, hogy változtasson a jogállamiság elveivel ellentétes hozzáállásán.
A Politico egy másik, nagyon terjedelmes írása arról szól, hogy az Európai Unió szegényebb, keleti tagországai attól tartanak, az eddiginél kevesebb fejlesztési támogatást fognak kapni a közös büdzséből az elkövetkező években.
A csehországi Ostravából keltezett cikkben olvasható adatok szerint 2014 és 2020 között összesen 352 milliárd eurót fordítanak felzárkóztatási célokra, ami a teljes uniós költségvetés közel egyharmadát teszi ki. A következő, 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési periódusban a britek távozása évente 12-13 milliárd euróval csökkenti az elkölthető pénzt. A vita ugyanakkor arról is folyik, hogy összekössék-e a felzárkóztatási támogatások folyósítását a jogállamiság érvényesülésével. Nyugat-európai fővárosokban ugyanis ebben látják az egyik lehetőséget arra, hogy visszatartsák a pénzt azoktól az országoktól, amelyekben csökken a demokrácia. Ilyennek tekintik a Politico szerint Lengyelországot és Magyarországot.
A cikk kitér arra, hogy a közép-európai gazdasági fejlődés nyomán például a Cseh Köztársaság egyes régiói túlságosan jómódúak lesznek ahhoz, hogy az eddigi szintű uniós támogatásban részesüljenek tovább. Guntram Wolf, a Bruegel Intézet nevű brüsszeli elemző műhely igazgatója felhívja a figyelmet arra, hogy a vita tárgya ma még az is, milyen arányban támogassa az unió a felzárkózást, illetve a mezőgazdaságot, valamint mennyire érvényesítsen újszerűbb prioritásokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.