ORBÁN UGYAN UGRÁL, DE MACRON IS AZT MONDJA, AMIT MERKEL, HOGY TI. JOGÁLLAM NÉLKÜL NINCS UNIÓS TÁMOGATÁS - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.24.

- Hogy a menekültek átvétele feltétel legyen az EU-alapok folyósításához, arról még van vita, de a demokrácia kapcsán egyre szorul a hurok a magyar és a lengyel kormány nyakán. Magyarország csak akkor nemzeti konzultál, amikor ő akarja. Macron non coronat 

- Orbán a keresztények állítólagos zászlóvivőjeként az uniós menedékpolitikától igyekszik elhatárolódni

- Az illiberális demokrácia természetrajza - öt sorban

Reuters

A francia elnök az unió brüsszeli csúcstalálkozóján ismételten bírálta azokat a szegényebb tagállamokat, amelyek arra használják fel az életszínvonal javítására szolgáló EU-támogatatásokat, hogy lendítsenek a hazai népszerűségükön, ám közben figyelmen kívül hagyják a közös értékeket és polgári szabadságjogokat, illetve az adó- és munkaügyi szabályok lazításával alávágnak a nyugati gazdaságoknak. A tanácskozáson, amelynek fő témája a következő hosszú távú költségvetés, a volt szocialista országok sürgették, hogy a gazdagabb nyugati tagok tömjék be lyukat, amely a brit kiválás miatt keletkezik. A másik oldal azonban, Hollandiával az élen, nem hajlandó többet adni. Ám a kelet-nyugati megosztottság ennél mélyebb, és nem csupán a pénzről szól.

Macron úgy fogalmazott, nem támogat olyan büdzsét, amelyet arra használnak fel, hogy abból finanszírozzák az eltérést a közösségi értékektől, valamint az adók, vagy a foglalkoztatás kapcsán. A jelentés rámutat, hogy Magyarország és Lengyelország jár az élen az új tagok között, amikor arról van szó, hogy miként befolyásolják az igazságszolgáltatást, a sajtót és más, független intézményeket. A Bizottság már közölte, hogy olyan előirányzatot dolgoz ki, amely a demokratikus normákhoz köti bizonyos uniós alapok kifizetését. Juncker azonban most arra figyelmeztetett a csúcson, hogy nem szabad elmélyíteni a kelet-nyugati törésvonalat, továbbá hogy bizonyos nettó befizetők számára kedvező kifogást jelentenek a tekintélyelvű aggályok, mármint hogy ne kelljen mélyebben a zsebükbe nyúlni.

Az értekezleten kényes kérdés a menekültek befogadása is. A német kancellár felvetette, hogy kapjanak több pénzt azok a térségek, amelyek hajlandóak menedékkérőket átvenni és elősegíteni azok beilleszkedését. A keletiek azonban ebben is büntetést látnak velük szemben. Az üléssel kapcsolatos hír az is, hogy Magyarország kivételével az összes tagállam elfogadta a francia államfő javaslatát, miszerint minden országban konzultáció formájában kérjék ki az emberek véleményét arról, mit várnak az EU-tól.

The Times

A konzervatív újság szerint Németországnak elege van abból, hogy a magyar, a lengyel és néhány más keleti kormány a közös döntés ellenére sem hajlandó menedékkérőket átvenni, Berlin ezért terjesztette elő olyan javaslatot, hogy a jövőben az alapok elosztásánál vegyék tekintetbe, az egyes államok hány migránsot fogadta be. Az elképzelés mély ellentéteket eredményezett a Kelet és a Nyugat között. De vita van az ügyben is, hogy a nettó befizetők jó része a Brexit ellenére sem kíván több pénzt adni a közös kiadásokra, ám a keletiek szerint éppen a nagyobb hozzájárulásokból lehetne betömni a lyukat.

A kvótákkal szembeni ellenállást Magyarország és Lengyelország vezeti, mert mert úgy gondolják, hogy az áttelepítésekkel az EU bevándorlókat kíván a nyakukba ültetni, a multikulturalizmussal együtt. A német tervre válaszul Orbán Viktor azt követelte, hogy az unió térítse meg a kerítés költségeit, noha Brüsszel úgy látja, hogy a határzár emberi jogokat sért. Németország ugyanakkor azt is sürgeti, hogy a jogállamot szintén tegyék a támogások feltételévé. Egy közép-európai diplomata elfogadhatatlannak nevezte, hogy a pénzről zajló, amúgy is elkeseredett vitát tovább mérgezzék a bevándorlás és a kultúra témakörével...

ITT OLVASHATÓ