Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.02.27.
...A 2010-ben indult oktatási reform nyomán a korábbi szakközépiskolák és a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó szakiskolák aránya az utóbbi javára tolódott. A szakiskolákban ráadásul jelentősen csökkent a közismereti tárgyak óraszáma, az általános tanköztelezettség felső korhatárát pedig leszállították 16 évre. Mindezzel elsősorban azt célozták, hogy az oktatási rendszer jobban illeszkedjen a munkaerőpiaci igényekhez. A kormánystratégia elvben a német rendszerű, és a skandináv országokra is jellemző duális képzést izzította volna be. Más kérdés, hogy miközben Dániában a szakmát szerzők kétharmada beszél angolul, Magyarországon egy százalékuk sem nagyon. (Magyarországon a gimnáziumi tanárok fele sem tud semmilyen nyelvet.)
A köznevelés magyar rendszere az uniós irányelvekkel is szembemegy. Miközben a hazai iskolák jelentős részében a szakmai tárgyak kigolyózzák az alapműveltség növelését célzó tanítási órákat, idén januári irányelveiben az Európai Bizottság az uniós polgárok kulcskompetenciáinak és digitális készségének a fejlesztését szorgalmazta.
Még nagyobb baj, hogy az unortodox oktatási irányelvek a munkáltatók körében sem bizonyultak különösebben népszerűnek az utóbbi években. Az érettségit nem adó szakiskolákban végzetteket minden munkakörben kevésbé szívesen alkalmazzák, mint a szakközépiskolákból kikerülteket – derült ki Köllő János nemrégiben végzett kutatásából. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója szerint a szakiskolákban végzettek felét segéd- és betanított munkásként alkalmazzák, míg szakmunkásként a minimum szakközépiskolákban végzetteket részesítik előnyben. De ha választhatnak, akkor az érettségizetteket preferálják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.