MEDDIG TARTHATÓ FENN A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER? - LESZ-E A FIATALOKNAK NYUGDÍJA?

ZOOM
Szerző: PAPP ZSOLT
2018.02.22.

A magyar nyugdíjrendszer önfinanszírozó képessége 2033-ig megoldott, azt követően már csak támogatásokkal lehet kifizetni a nyugdíjakat. Egy biztos, 2050 után is lesznek nyugdíjak és nyugdíjrendszer, kérdés, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak majd – hangzott el a Civitas Intézet nyugdíjkonferenciáján.

Közhely, hogy a magyar nyugdíjrendszer recseg-ropog, ám valójában az összes fejlett országé komoly kihívások elé néz a következő évtizedekben: az öregségi ráta 2080-ra az EU-ban és Magyarországon egyaránt megkétszereződik. A KSH szerint 2060-ra 7,8 millióan leszünk Magyarországon, ekkor 4,1 millió munkavállalóra 2,6 millió nyugdíjas jut majd, vagyis a nyugdíjasok aránya az aktívakhoz képest 62 százalékra ugrik a jelenlegi 30 százalék körüli szintről.

A számítások szerint a 65 éven felüliek 2060 után akár 25-30 évet is nyugdíjban tölthetnek – ez olyan kihívás, amivel a társadalmaknak kezelni kell, hisz 30 év egy komoly időszak. A nyugdíjkorhatár szinte minden OECD országban emelkedik: jelenleg a nyugdíjrendszerek 65 évvel számolnak, de Dánia esetében már 74 éves korhatár is felmerül – ismertette a kiinduló helyzet Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense .

Az uniós országokban GDP 12 százalékát fordítják a nyugdíjakra, Magyarországon ez 9,5 százalék, ez az elmaradás jól látszik a nyugdíjak értékében. A magyar öregségi nyugdíj havi átlag nettó 122 ezer forint, ez az uniós átlag harmada. Azon uniós országokban magasak a nyugdíjak, ahol jellemző a magánnyugdíj takarékosság – Nagy-Britanniában, Skandináviában vagy épp a Benelux-államokban. Magyarországon 85-86 százalékban az állam finanszírozza meg a nyugdíjakat – ez a legmagasabb arány az OECD országokban.

Ennek a következménye, hogy a viszonylag alacsony ellátások mellet nagy terhet rak az államra a nyugdíjrendszer fenntartása. Az államháztartás 28 ezer milliárd forintjából 20 százalék megy nyugdíjakra, míg az oktatásra 10,4 százalékot, az egészségügyre 9,5 százalékot költünk – már most, 2018-ban – hívta fel a figyelmet Vértessy László. A jelenlegi nyugdíjrendszer 2033-35-ig kiegyensúlyozott önfinanszírozó lesz, 2050-re viszont a GDP 3-4 százalékára rúgó hiányt is felhalmoz évente – ezt pedig meg kell finanszírozni...

ITT OLVASHATÓ