Szerző: CEGELNYIK NATÁLIA
2018.02.14.
Január 15-én elkezdődött az a több hétig tartó átadás-átvételi procedúra, amelynek végén a Lukács Archívumban és Könyvtárban (LAK) őrzött kéziratokat elszállítják Lukács György filozófus egykori otthonából. Egészen máig az 1972-ben megnyílt archívum őrizte a filozófus hagyatékát: levelezését és eredeti szekrényekben lévő könyvtárát, amelyekben Lukács jelölései, kéziratos cédulajegyzetei is megtalálhatók. Itt tárolták műveinek kéziratos és nyomtatott szövegeit, valamint publikációit is. Az átadási folyamat egyelőre a kéziratok számbavételénél, leltárrevíziónál tart.
Az archívum felszámolása nemzetközi tiltakozást indított el, petíció is készült, eddig kétezren írták alá. Idén január 25-én diákok tüntettek a Magyar Tudományos Akadémia előtt, és a tüntetők is csatlakoztak a petícióhoz. Az Akadémiának címzett levelükben azt kérték, hogy garantálják a Lukács Archívum gyűjteményének integritását és helyben maradását Lukács György filozófus Belgrád rakparti otthonában.
Az MTA 2016. március 14-én kiadott közleményében kijelentette: az archívum és a könyvtár fennmaradása fontos számára, azonban „a legfontosabb tudományos cél” érdekében, amely az archívum anyagának „a lehető legszélesebb – hazai és nemzetközi – szakmai körben való elérhetőségét” jelenti,
tulajdonképpen felszámolja a kutatóhelyet.
Mindezt a gyűjtemény szétdarabolásával valósítja meg: a kéziratanyagot az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) kézirattárába szállítják digitalizációs céllal, az archívum könyvtárát pedig áthelyezik az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Filozófiai Intézetébe. Vagyis: a Lukács Archívum és Könyvtár fennmarad, de nem az eddigi helyén, nem az eddigi formájában és környezetében, hanem szétaprózódva a kutatóintézetek között.
A Lukács Archívumnak azonban éppen az volt a sajátossága és értéke, hogy egy helyen tette hozzáférhetővé a könyveket – amelyekben Lukács kéziratos cédulajegyzetei is ott vannak –, illetve a kéziratokat, a kiterjedt levelezést, a tágabb filozófiai szakirodalmat, valamint a múzeológiai értékű dolgozószobát...
Az archívum felszámolása nemzetközi tiltakozást indított el, petíció is készült, eddig kétezren írták alá. Idén január 25-én diákok tüntettek a Magyar Tudományos Akadémia előtt, és a tüntetők is csatlakoztak a petícióhoz. Az Akadémiának címzett levelükben azt kérték, hogy garantálják a Lukács Archívum gyűjteményének integritását és helyben maradását Lukács György filozófus Belgrád rakparti otthonában.
Az MTA 2016. március 14-én kiadott közleményében kijelentette: az archívum és a könyvtár fennmaradása fontos számára, azonban „a legfontosabb tudományos cél” érdekében, amely az archívum anyagának „a lehető legszélesebb – hazai és nemzetközi – szakmai körben való elérhetőségét” jelenti,
tulajdonképpen felszámolja a kutatóhelyet.
Mindezt a gyűjtemény szétdarabolásával valósítja meg: a kéziratanyagot az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) kézirattárába szállítják digitalizációs céllal, az archívum könyvtárát pedig áthelyezik az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Filozófiai Intézetébe. Vagyis: a Lukács Archívum és Könyvtár fennmarad, de nem az eddigi helyén, nem az eddigi formájában és környezetében, hanem szétaprózódva a kutatóintézetek között.
A Lukács Archívumnak azonban éppen az volt a sajátossága és értéke, hogy egy helyen tette hozzáférhetővé a könyveket – amelyekben Lukács kéziratos cédulajegyzetei is ott vannak –, illetve a kéziratokat, a kiterjedt levelezést, a tágabb filozófiai szakirodalmat, valamint a múzeológiai értékű dolgozószobát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.