LEHET, HOGY MÁR MEGLOPTAK FERIHEGYEN CSAK NEM VETTED ÉSZRE? - INTERJÚ EGY VOLT REPTÉRI DOLGOZÓVAL

ÁGOSTON LÁSZLÓ BLOGJA
Szerző: ÁGOSTON LÁSZLÓ
2018.02.12.

„Szia Laci! Ha akarod tudni, hogy mennek ezek a poggyászfosztogatások a reptéren, írj rám! Név nélkül, de elmondom. Ott dolgoztam.” – kaptam a privát üzenetet. Nyilván érdekelt. És miután biztosítottam hírforrásomat, hogy nem adom ki a személyazonosságát készítettünk egy telefonos interjút. Már nem dolgozik Ferihegyen, külföldöt is megjárva hazatért és egy teljesen más szférában helyezkedett el. Ő évekig látta-élte azt a reptéren, amiről ma sokan beszélnek.

Köszönöm, hogy megkerestél. De miért is kerestél meg? Miért akarsz beszélni?

Mert felháborítónak tartom, hogy a reptér kivonja magát a felelősség alól! Hogy mutogathatnak az alvállalkozóikra, meg rángathatják a vállukat, hogy az ő alkalmazottaik nem nyúlnak a poggyászokhoz… De álljon már meg a menet! Nyilván az alvállalkozók dolga, de nem csak, hogy mindenki tud róla – a Budapest Airport adja ki a reptéri belépőket is.

Reptéri belépők?

Gondolj bele, milyen biztonsági kockázat valakit egy repülő közelébe engedni felszállás előtt! Ezért minden ott dolgozót nemzetbiztonsági szintű átvilágításnak vetnek alá. Nem lenne jó, ha veszélyes emberek kerülnének egy repülő közelébe, ugye? Ez egy nagyon komoly folyamat, az alvállalkozó igénylése után 4-8 hét is lehet, amire valaki megkapja. Hogy lehet az mégis, hogy ha valahol egy rakodó kolléga esetleg megbukna, pár héttel később egy másik alvállalkozónál újra alkalmazásba kerülhet? És hogy lehet, hogy „ehhez a reptének semmi köze”? Ez nagyon nem fair.

Mit jelent az, hogy mindenki tud a poggyászfosztogatásokról?

Ne viccelj, ez egy hallgatólagosan tudott dolog, csak bizonyítani nem lehet, vagyis nehezen. Ahogyan a légiposta- és cargofosztogatások is. A koreai dolog meg a Babos Timi ügye a felszínre került, de ez csak a jéghegy csúcsa. Azóta is száz ugyanilyen történt, biztos vagyok benne...

ITT OLVASHATÓ