KÖVETŐGYÁRTÁS ÉS FOGYASZTÓI LOGIKA A POLITIKÁBAN

MÉRCE
Szerző: ÁMON KATA
2018.02.04.

Sok cikk született már arról, mennyire erős függőséget tudnak okozni a közösségi oldalak, amelyek közül Magyarországon a Facebook a legelterjedtebb, 2016-os adatok alapján 5,3 millió magyar felhasználóval. Azt is lehet tudni, hogy a Facebook korántsem a bázisdemokrácia terepe, hanem egy piactér, ahol akkor is fogyasztók vagyunk, ha éppen nem veszünk semmit. Folyamatosan hirdetésekkel bombáznak, különböző politikai és gazdasági szereplők oldalait ajánlgatják nekünk, miközben az oldalt arra próbálják optimalizálni, hogy minél jobban tudják a felhasználók fogyasztási szokásait manipulálni.

Ez az üzletszerű manipuláció egyszerre üzleti és politikai folyamat, a kettő nem választható el egymástól. Nemrég a The New York Times lehozott egy oknyomozáson alapuló cikket „A követőgyár” (The Follower Factory) címmel egy Devumi nevű cégről, amely több közösségi oldalon, de elsősorban a Twitteren adott el ismert embereknek, köztük politikusoknak is, felhasználókat. A cikkből hatalmas botrány lett, és nem csak azért, mert rengeteg média személyiségről derült ki, hogy gyakorlatilag népszerűséget vettek maguknak több tízezer hamis követő vagy lájkoló megvételével, hanem azért is, mert rámutatott,
milyen könnyen lehet követők vagy lájkolók megvásárlásával befolyásolni a közvélekedést: népszerűbbnek, fontosabbnak, elfogadottabbnak mutatni embereket, véleményeket, álláspontokat.

Bár a cikk elsősorban a Twitterről szólt, ami Magyarországon sokkal kevésbé népszerű, mint az USA-ban, a következtetések a Facebookra is érvényesek. A Times a következőt írta a népszerűségvásárlásról és manipulációról:...

ITT OLVASHATÓ