2018. február 5., hétfő

JÓ VOLNA TUDNI. MIÉRT VOLT OLYAN LELKES BÉCSI TÁRGYALÁSAI UTÁN ORBÁN, AMIKOR A HONVÉDELMEN KÍVÜL KURZ LEGFŐBB KÉRDÉSEKBEN EGÉSZEN MÁS VÉLEMÉNYEN VAN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.05.



- Kurz kerek-perec megmondta a magyar kormányfőnek, hogy az unió kifizetések visszafogását akarja elérni.
- A magyar kormány Kína szálláscsinálói között van az EU-ban.
- Nagy-Britanniát is utolérheti az, amit Magyarországon csinált a megválasztott autokrácia.

Der Standard

Az osztrák kancellár cáfolja, hogy nagyon keresné Orbán Viktor barátságát, sőt azt hangsúlyozza, hogy a külső határok ellenőrzésének szükségességét leszámítva igen jelentős nézetkülönbségek vannak köztük. A legfőbb ezek közül az, hogy Kurz a keleti államoknak fizetett uniós támogatások csökkentését javasolja a következő pénzügyi időszakra. Mint mondta, nem véletlen, hogy beiktatása után először Brüsszelbe, Párizsba és Berlinbe ment el, és csak utána fogadta a magyar vezetőt. Ily módon jelezte, hogy melyik irányba kíván haladni a következő öt évben. Egyébként az első külföldi vendége nem is a magyar, hanem a holland miniszterelnök volt, akivel sokkal részletesebben megvitatták az ügyeket, mint magyar kollégájával. Kurz igen fontos tartja a francia államfő európai reformterveit, de ettől még szükségesnek tartja, hogy tartsa a kapcsolatot Orbánnal.

Megerősítette, hogy a múlt heti bécsi találkozón végigvették a legfőbb vitapontokat, hiszen Ausztria egy sor kérdésben egészen más álláspontot képvisel, mint Magyarország, legyen szó az európai védelemről, vagy éppen az EU-s alapok elosztásáról. Azt is kifejtette azonban, hogy ha Európa előbbre akar jutni, akkor enyhíteni kell a belső feszültséget, és ő maga ebben kíván közreműködni hídverőként. Szerinte a kérdés nem az, hogy több vagy kevesebb unió szükséges-e, hanem hogy hol kell erősíteni a központi jogkört, és mely területeken lehet kompetenciákat visszaadni a kormányoknak, illetve a régióknak. Ami brüsszeli kifizetéseket illeti, a politikus úgy fogalmazott: ott tényleg kell valami bibinek lennie, ha egy csomó pénz megy Kelet-Európába, ám az érintett államok közül jó pár elégedetlen. Sőt, időnként még azt is megkérdőjeleződik, hogy a megfelelő címre mennek-e a szubvenciók. A másik oldalon viszont Nyugat panaszkodik, hogy mennyire nem szolidárisak ezek a kormányok. Kurz a maga részéről határozottan a támogatások visszafogása mellett van, a többi nettó befizetővel együtt.

A politikus megismételte, hogy a kvótákkal egymagukban nem lehet megoldani a migrációs gondokat, és örvendetesnek nevezte, hogy időközben az állam- és kormányfők nagy része belátta: a külső határok szigorú őrizete nélkül nem jutnak sokra ebben a kérdésben.

Spiegel

Kína már rég behatolt Európába, képes befolyásolni az unió döntéseit és ebben kezére játszik a többi közt Görögország és Magyarország. Erre a következtetésre jut a legfrissebb tanulmány, amelyet Berlinben tettek közzé a kínai befolyásról. Hogy utóbbi máris mekkora, azt igazolja a tény, hogy a tavaly júniusi EU-csúcson a német kancellár hiába figyelmeztetett, hogy a kínaiak felvásárolják, a kulcsiparágakat a földrészen, véleménye a görög és cseh ellenállás folytán csak igen felvizezve került be a záródokumentumba. Peking nem azt csinálja, mint Oroszország, vagyis nem hamis híreket gyárt az európai közvélemény befolyásolására, ám idáig javarészt elsikkadt, mennyire nyomul a brüsszeli intézményekben. Pedig az elemzés szerint nagyon is komolyan kell venni a veszélyt. Magyarország pl. csaknem egy éve megtagadta, hogy csatlakozzon ahhoz a levélhez, amelyben a szervezet tiltakozni kívánt bebörtönzött kínai jogászok megkínzása ellen. Nem sokkal később Athén akadályozta meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában egy közös, uniós nyilatkozat elfogadását a kínai emberi jogsértések ügyében.

Kína törekvéseit megkönnyíti az EU megosztottsága. Görögországnak pl. nagy szüksége van a kínai beruházásokra. Az „Új selyemút” infrastrukturális fejlesztései 900 milliárd dollárból építenék ki a jobb összeköttetést az ázsiai nagyhatalom és Európa között, ideértve a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalat. Az Európai Parlament illetékese azt mondja, Peking csak kihasználja az unió által hagyott lyukakat. Ehhez járul, hogy az olyan keményvonalas politikusok, mint Orbán Viktor vagy a cseh elnök ideológiailag igencsak közel állnak a tekintélyelvű kínai modellhez. A magyar vezető tavaly Pekingből azt üzente Brüsszelnek: az EU-nak van alternatívája. A 16+1-es kezdeményezés jól jön a kínaiaknak, hogy éket verjenek a 27-ek közé. Ez a fórum teljes egészében Kína érdekeihez igazodik, és Brüsszel nemigen tud tenni bármit is, hogy ellensúlyozza a törekvéseket. Igaz, ebben a nyugati államok is ludasak, mert pl. Berlin az utóbbi években igyekezett különleges kétoldalú kapcsolatokat kialakítani, így azután a kelet-európaiak önálló utat választottak. Ennél fogva egyáltalán nem biztos, hogy keresztülmegy a Merkel által felvetett beruházási korlátozás, mert Kínának már túl sok barátja van az unióban...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.