Szerző: Karvalyok Földje
2018.02.05.
Előző rész itt.
Hatalomra kerülve áruljuk ki a nagyi ezüstjét is, azaz az állam vagyontárgyait (ingatlanokat, műkincseket, földet, stb.). Ha drágán kívánjuk értékesíteni ezeket, akkor célozzuk meg a külföldi befektetőkek, ha viszont nekünk van rá szükségünk (netalán rokonainknak, haverjainknak, támogatóinknak), akkor az eladási árat határozzuk meg a lehető legalacsonyabb szinten.
Az első módszer esetén a pénzkitalicskázás többfordulós, mivel a befolyt vételár minket illető hányadát csak később tudjuk kimenekíteni a költségvetésből, például vagyongazdálkodó állami céggel kötött tanácsadói szerződésekkel offshore számlákra, állami nagyberuházások fedezeteként átkönyvelés után vállalkozói díj túlszámlázásával, stb.
A második esetben mélyen alulértékelve közvetlenül hozzánk (vagy az általunk preferált személyekhez) jutnak ezek a vagyontárgyak. Ha már mi vagyunk a tulajdonosok, akkor azt csinálunk a tulajdonunkkal, amit akarunk – akár saját célra hasznosíthatjuk azt, akár extraprofittal, immáron reális áron továbbadjuk olyan személyeknek, akik hajlandók azt megfizetni, legyenek akár orosz, akár arab ingatlan-befektetők, netalán multinacionális bankok, nagyvállalatok. Ne legyünk előítéletesek és ne kutassuk a vevők pedigréjét – nem ránk tartozik, ha az FBI körözi őket, hiszen nem nálunk robbantottak vagy kereskedtek fegyverrel. A továbbadásból származó profit már nem a kincstárba érkezik be, hanem közvetlenül hozzánk, ráadásul teljesen legálisan, így azt nyugodtan fordíthatjuk újabb ingatlanok, vállalkozások-üzletrészek megvásárlására mindaddig, amíg a rendőrség és az ügyészség a mi parancsainkat teljesíti.
És mivel indokoljuk az állami vagyon kiárusítását, ha valaki veszi a bátorságot és rá mer kérdezni? Például azzal, hogy az állam nem volt képes megfelelően bánni az adott ingatlannal és a helyreállítás feleslegesen megterhelné a költségvetést (lepusztult állapotú, ám kurrens, jó helyen található műemlék épületek esetén ez kiváló érv), illetve az állam nem tudja megfelelően kihasználni az adott ingatlant, a befolyó vételár viszont jól jön az államadósság csökkentésénél (például egykori gyárépületek, katonai objektumok, stb. esetén).
Azonban nemcsak ingatlanok, hanem például feleslegesnek, gazdaságtalanul tarthatónak minősített értékpapírok, műkincsek is lehetnek az állam tulajdonában, így ha alkalom adódik rá, értékesítsük ezeket is áron alul azoknak, akik ezt megérdemlik.
Államosítások
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.