Szerző: Ténygyár
2018.02.23.
- A vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el
- Kettős kihívás a vállalkozások számára: meg kell találniuk az arany középutat a hatékonyság és a költségek között
A világ négy legnagyobb – big four – könyvvizsgáló cégeinek egyike, a PwC kétéves rendszerességgel készíti el világméretű, átfogó elemzését a gazdasági bűnözésről. A 2017-ben elvégzett felmérés alapján most publikált összegzés részletesen tárgyalja a Magyarországra jellemző állapotokat.
A világ négy legnagyobb – big four – könyvvizsgáló cégeinek egyike, a PwC kétéves rendszerességgel készíti el világméretű, átfogó elemzését a gazdasági bűnözésről. A 2017-ben elvégzett felmérés alapján most publikált összegzés részletesen tárgyalja a Magyarországra jellemző állapotokat.
A 2018-as elemzést megalapozó felmérésbe 123 országból 7 228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be.
Az eredmények azt mutatják, hogy számos vállalat belső, illetve külső okok miatt nincs kellően felkészülve a visszaélések kezelésére. Ezért fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, hogy mi minősül visszaélésnek, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni megakadályozásuk érdekében.
Itt az idő, hogy a szervezetek a visszaélésekhez egy új, holisztikusabb szemléletmóddal közelítsenek – javasolja a PwC –, felismerve, hogy azok nem pusztán kellemetlenséget, a vállalkozás „járulékos költségeit” jelentik, hanem egy valódi árnyékiparágat hoznak létre. Mivel a visszaélések rejtve zajlanak, veszélyes nem ismerni a szervezeten belüli hatásmechanizmusukat.
Az elemzés négy fő fejezeten – Magyarországi körkép-kórkép; Visszaélések napjainkban; Felkészültségből jeles?; Állítsuk a technológiát a visszaélések elleni küzdelem szolgálatába! – keresztül, átfogóan vizsgálja a világszerte megfigyelhető jelenségeket és azon belül pozícionálja a magyarországi gazdasági bűnözésre jellemző adatokat.
A felmérés szerint a globális szervezetek 49%-a ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált. Magyarországon ez az arány még magasabb, 51%.
Vakfolt: csak ötödik a korrupció
Meglepő módon a vesztegetés és korrupció 2007 óta először nem került a három leggyakoribb magyarországi gazdasági bűncselekmény közé; csak az ötödik helyet foglalja el, köszönhetően annak, hogy a válaszadók mindössze 19%-a találkozott korrupcióval a saját cégénél az elmúlt 24 hónapban – a kissé emelkedő kelet-európai és globális trendek ellenére.
Vakfolt: csak ötödik a korrupció
Meglepő módon a vesztegetés és korrupció 2007 óta először nem került a három leggyakoribb magyarországi gazdasági bűncselekmény közé; csak az ötödik helyet foglalja el, köszönhetően annak, hogy a válaszadók mindössze 19%-a találkozott korrupcióval a saját cégénél az elmúlt 24 hónapban – a kissé emelkedő kelet-európai és globális trendek ellenére.
Jelentős ugyanakkor azoknak a magyarországi válaszadóknak az aránya, akik nem biztosak benne, hogy az elmúlt 24 hónap során kértek-e vállalatuktól kenőpénzt (44%), illetve a szervezet került-e hátrányba kenőpénzt fizető versenytárssal szemben (59%), ami komoly aggodalomra, illetve gyanúra ad okot. A fentiek jól illusztrálják a korrupció rejtett jellegét – ezért tekinti a PwC a korrupciót egy valódi vakfoltnak Magyarországon.
A magyarországi felmérés válaszadói továbbra is a hűtlen kezelést (42%) jelölték meg a leggyakrabban elkövetett gazdasági bűncselekményként. Ezt követik az „újfajta” visszaélések, amelyek jelentősége olyan mértékben nőtt, hogy a felmérésben első alkalommal tüntették fel azokat külön kockázati tényezőkként. Ilyenek például a fogyasztók által elkövetett visszaélések (39%) és az üzleti szabályszegés (28%), amelyek a válaszokban megjelölt összes visszaélés közül a második, illetve negyedik helyen állnak.
Az egyik legnagyobb kockázati tényezőt az üzletfelek jelentik. A felmérés alapján a vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket Magyarországon többnyire külső felek követik el (58%), ami szembetűnő változás a korábbi felméréshez képest (33%). Azokban az esetekben, amelyekben a visszaélést külső fél követte el, a „külső felek” csoportjának jelentős hányadát valójában „hamis barátok” („frenemies”), vagyis harmadik felek – megbízottak, szállítók – és ügyfelek alkotják.
Az elkövetőket bemutató statisztikát közelebbről megvizsgálva az is kiderül, hogy az elkövetők jellemzően az üzemeltetési és gyártási területeken dolgoznak, de a szervezet bármelyik szintjéről kikerülhetnek. A magyar minta alapján az esetek 44%-ában az elkövető a közép-/felsővezetéshez tartozott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.