Szerző: Klubrádió, Selmeczi János
2018.02.16.
A jövedelem polarizáció, a milliókat érintő szegénység következményeként olyan társadalmi és belpolitikai feszültségek jöhetnek létre, amik a magyar és a külföldi tőkét egyaránt távozásra kényszeríthetik - ezt Inotai András közgazdász mondta a Klubrádiónak adott interjújában. Az MTA Világgazdasági Intézetének professzora szerint az uniós források történelmi esélyt adtak a felzárkózásra, ezt az esélyt azonban eljátszottuk.
Fenntarthatatlan pálya
„Magyarország a 2014 és 2020 közöttit időszakban 23 milliárd eurót kap kizárólag a kohéziós alapból, nagyjából 1 milliárddal járulunk hozzá az unió költségvetéséhez, de kaptunk évente 1 milliárd eurót a mezőgazdaságra, amiről nem tudjuk, hogy hova lett, mert automatikusan jár, nem kell konkrét projektre igényelni. Ez a földalapú támogatás, a földeket pedig nagyrészt már 1998-ban megszerezték azok a bárók, akik most is a fő haszonélvezői ennek a pénznek. Azt, hogy ebből mennyi pénz ment modernizálásra és mennyi ment zsebbe, magáncélokra, azt nem lehet tudni” – ezzel kezdte a Klubrádiónak adott interjúját Inotai András.
A közgazdász szerint minden ország törekszik arra, hogy a lehető legtöbbet lehívja a rendelkezésre álló forrásokból, és hatékonyan használja fel, arra azonban nem törekszik, amire a magyar kormány, hogy kampányszerűen ki legyen adva a jelszó, 2018-ig le kell rabolni a pénztárat, nálunk nem a hatékonysági kritériumok jelennek meg.
Inotai számításai szerint csak a beáramló uniós pénzekből átlagosan évi 3 százalékos gazdasági növekedésnek kellene kijönnie, ezt az elmúlt hét évben nem sikerült elérni. A 2017-es 4 százalékos növekedés mögött is a GDP kb. 5 százalékát elérő uniós forrás és a külföldön élő magyar közösség által hazautalt, a GDP kb. 3.5 százalékát kitevő összeg van.
„A magyar gazdaság egy fenntarthatatlan, álnövekedési, patyomkin faluval jellemezhető pályán van, csak az uniós források tartják a felszínen.”
Elpocsékolt esély
Inotai András azt mondta, 2007 és 2020 között nagyjából 45 milliárd euró támogatást kap Magyarország az uniótól, ami egy páratlan, történelmi modernizációs esély volt, mégis sikerült teljesen eljátszani. Szerinte ha a pénzt a gazdasági fejlődésre, a versenyképesség növelésére költötték volna, többek között az oktatásra is, akkor lenne egy fenntartható gazdasági növekedés, amit nemcsak az uniós források, hanem a Magyarországon működő, a kohéziós forrásokból profitáló, saját hozzáadott értéket teremtő vállalkozások is gerjesztenének, ez azonban nem következett be. A pénzt döntően egyszeri beruházásokra költötték, nehezen fenntartható stadionokra, vagy odaadták a haveroknak.
„A pénzek túlnyomó többsége nem a fenntartható növekedésre, hanem néhány család meggazdagodására, a politikai maffia gazdasági hátterének megteremtésére ment”
- fogalmazott Inotai András, aki szerint észre kell venni, hogy a kormánynak egy fillér saját pénze nincs, az az adófizetőké, a mi pénzünket költik számolatlanul olyan célokra, amelyekkel egy nyolc elemit végzett kisnyugdíjas sem tudna azonosulni.
A közgazdász úgy látja, az egyéni vagyonok felhalmozódása monopol pozíciókat eredményezett, amik lebontották azokat a normál piaci mechanizmusokat, amik feltételei lennének annak, hogy a vagyonokból gazdasági növekedés legyen. Szerinte a jövedelem polarizáció, a milliókat érintő szegénység következményeként olyan társadalmi és belpolitikai feszültségek jöhetnek létre, amik magyar és a külföldi tőkét egyaránt távozásra kényszeríthetik.
Valami politika
„Az emberek féltik a biztonságukat a valós vagy az álfenyegetésektől, mint a migráció vagy Soros György, de ez egy veszélyes álbiztonság. Magyarország egy kis ország, az európai uniós GDP 0.7 százalékát termeli meg, ezzel a 0.7-tel folytatjuk büszke harcunkat a 99,3-mal szemben” - mondta a közgazdász, aki szerint a magyar társadalom valóságérzete lepusztult.
„A felzárkózás fő korlátja nem a gazdasági versenyképesség vagy a növekedés, hanem hogy sokáig tart és nagy költséggel jár majd a társadalom megfertőzött, eltorzított tudatának a valósághoz való alakítása”
Inota András úgy véli, hogy a fenntartható gazdasági növekedés jelentős része nem gazdasági elem, nem magyarázható meg statisztikailag, ott az emberi hozzáállás, a vállalkozó képesség, a piaci környezet, a szerencse is szerepet játszik.
Az MTA Világgazdasági Intézetének professzora az innovációról, a külföldre ment fiatalokról és a magyar oktatás problémáiról is beszélt. Hallgassa meg a teljes interjút, amely a február 8-i Reggeli gyorsban hangzott el!
 | Hallgassa meg |
| Hallgassa meg |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.