Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA - M. TÓTH BALÁZS
2018.02.15.
Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.
Előzmények
Bejelentésünk alapján a NAIH felülvizsgálja a Laborc-féle kémper iratainak titkosítását
A kémper titkosításának felülvizsgálatát kezdeményeztük a NAIH elnökénél
Az alapügy
A Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptemberében jogerősen felmentette a kémkedéssel és bűnpártolással vádolt Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány egykori titkosszolgálati miniszterét, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – ma Alkotmányvédelmi Hivatal – volt vezetőit, Galambos Lajost és Laborcz Sándort. Mivel az eljárást 2040-ig titkosították, így csupán a kihirdetett ítéletet ismerhette meg a nyilvánosság, annak indoklása zárt ajtók mögött hangzott el.
A nyilvánosság jogszerűen ma sem tudhatja, egyáltalán miért is indult pontosan az eljárás. A sajtóban ugyan számos információ és félinformáció látott napvilágot, ezek megerősítése és cáfolása azonban elmaradt, hiszen a vádirati tényállás is minősített adat.
A kiszivárgott indormációmorzsák szerint az NBH-nál folytatott belső vizsgálatba kapcsolódhatott be egy magyar cég, amely azonban a nemzetbiztonsági vizsgálata során külföldi szakértőket is alkalmazott, akik az orosz titkosszolgálathoz is kötődhettek.
A vádlottak padjára került az NBH akkori főigazgatója, Galambos Lajos, a magyar cég tulajdonosa Püski László, illetve Szilvásy György akkori miniszter és Laborc Sándor, a következő NBH-főigazgató. A vádlottakat 2011-ben vették őrizetbe, de az ügyészi indítvánnyal ellentétben a bíróság nem helyezte őket előzetes letartóztatásba.
Elsőfokon a Debreceni Törvényszék Galambos Lajost kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy György hasonló büntetést kapott felbujtóként elkövetett kémkedésért. Az NBH-t 2007 és 2009 között vezető Laborc Sándorra hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettéért egy év börtönbüntetést szabtak ki, amelynek a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. A biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig a bíróság az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette.
Az ítélet ellen valamennyi vádlott fellebbezett. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa új eljárás lefolytatását rendelte el, így a Kaposvári Törvényszékre került az eljárás, ahol minden vádlottat illetően felmentő ítélet született, ezt pedig a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta...
A Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptemberében jogerősen felmentette a kémkedéssel és bűnpártolással vádolt Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány egykori titkosszolgálati miniszterét, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) – ma Alkotmányvédelmi Hivatal – volt vezetőit, Galambos Lajost és Laborcz Sándort. Mivel az eljárást 2040-ig titkosították, így csupán a kihirdetett ítéletet ismerhette meg a nyilvánosság, annak indoklása zárt ajtók mögött hangzott el.
A nyilvánosság jogszerűen ma sem tudhatja, egyáltalán miért is indult pontosan az eljárás. A sajtóban ugyan számos információ és félinformáció látott napvilágot, ezek megerősítése és cáfolása azonban elmaradt, hiszen a vádirati tényállás is minősített adat.
A kiszivárgott indormációmorzsák szerint az NBH-nál folytatott belső vizsgálatba kapcsolódhatott be egy magyar cég, amely azonban a nemzetbiztonsági vizsgálata során külföldi szakértőket is alkalmazott, akik az orosz titkosszolgálathoz is kötődhettek.
A vádlottak padjára került az NBH akkori főigazgatója, Galambos Lajos, a magyar cég tulajdonosa Püski László, illetve Szilvásy György akkori miniszter és Laborc Sándor, a következő NBH-főigazgató. A vádlottakat 2011-ben vették őrizetbe, de az ügyészi indítvánnyal ellentétben a bíróság nem helyezte őket előzetes letartóztatásba.
Elsőfokon a Debreceni Törvényszék Galambos Lajost kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy György hasonló büntetést kapott felbujtóként elkövetett kémkedésért. Az NBH-t 2007 és 2009 között vezető Laborc Sándorra hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettéért egy év börtönbüntetést szabtak ki, amelynek a végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. A biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig a bíróság az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette.
Az ítélet ellen valamennyi vádlott fellebbezett. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa új eljárás lefolytatását rendelte el, így a Kaposvári Törvényszékre került az eljárás, ahol minden vádlottat illetően felmentő ítélet született, ezt pedig a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.