Szerző: BARÁTH JÓZSEF
2018.02.24.
– Magyarország még jogállam?
– Ha tömören kell felelnem a kérdésre, akkor azt mondanám: már nem. A dolgok azonban nem feketék-fehérek. Például az is egy folyamat, ahogy egyes nyugtalanító tünetek betegséggé állnak össze, épp így a társadalom immunrendszere is fokozatosan pusztul le. Tény, nálunk nagyon súlyos betegségtüneteket mutat a jogállamiság.
– Talán nem véletlen, hogy éppen a beteg demokráciák megnevezést használta az a kelet-közép-európai illiberális rendszerekről szóló tanulmány, amelyet a közelmúltban civil szervezetek jelentettek meg Brüsszelben.
– Alighanem megalapozott ez a szóhasználat. A jogrendszer működésében erről tanúskodik a jogalkotás mikéntje, a megalkotott jogszabályok minősége, de akkor is ide jutunk, ha azt nézzük, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét miként próbálja maga alá gyűrni a hatalom. Ugyanannak a szindrómának egyik tünete az is, ahogy az úgynevezett független intézmények működnek, ahogyan vezetőiket befolyásolja a kormányzat, és rajtuk keresztül rövid pórázon tartja ezeket a szervezeteket. A jogállamiság sérelmét jelenti az is, ahogyan a gazdaságot jogszerűnek csak felületes szemlélő által értékelhető módszerekkel manipulálják, például pályázatnak nevezett, de valójában eleve névre szóló megbízásokkal. Tehát a kérdésre az a pontosabb válaszom, hogy bár az ország működése még felmutat egyes, a joguralomra jellemző ismertetőjegyeket – például a bíráskodásban –, de ez már nem jogállam. Jogállamban ugyanis nem fordulhatna elő, hogy a bírósági döntéseket megelőző ügyészségi eljárásokon időnként nyilvánvaló politikai befolyás ismerhető fel.
– Tehát joggal is lehet jogsértést elkövetni?
– Persze, ahogy a bűnügyi tudósításokban gyakran említenek fegyvernek látszó tárgyakat, úgy törvénynek látszó szövegekkel is el lehet követni jogsértéseket, ha azok tartalmukat tekintve nem alkotmányosak, vagy létrejöttük már eleve nem felel meg az alkotmányos előírásoknak.
– Ön a törvénynek látszó szövegek közül melyeket tartja a legkirívóbbaknak?
– Ezek közé tartozik maga az Alaptörvény is. Az alkotmányosság követelményének egyáltalán nem felel meg, ahogy ez a szöveg keletkezett, ahogy nem folyt róla egyeztetés – hiszen puccsszerűen fogadták el –, és amilyen silány a tartalma is. De említhetném azokat a jogalkotási szörnyszülötteket is, amelyeket névre szólóan, egyes személyek érdekében hoztak létre. A jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak a társadalom optimális működését kell elősegítenie. Nagy a baj, amikor egyes emberek pillanatnyi érdekét szolgálja, miközben még az sem biztos, hogy számukra hosszú távon előnyösen. De gyakori eset az is, hogy a szerdán meghozott jogszabály, amelyet kedden terjesztettek elő, csütörtökön már hasznot is hoz egy-egy jól körülhatárolható csoportnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.