Szerző: PUZSÉR RÓBERT / FACEBOOK
2018.02.28.
Az ellenzéki Márki-Zay Péter fölényes hódmezővásárhelyi győzelmének estéjén az MR2 Petőfi Rádiót hallgattam: a kilenc órai hírekben hosszan számoltak be arról, mekkora baj van Dél-Olaszországban, ahol megduplázódott a kóbor kutyák száma – kevés az örökbefogadás, alig akad menhely, és jóformán nem zajlik ivartalanítás.
Arról, hogy abban a megyei jogú városban, amely huszonnyolc éve jobboldali polgármestert választ, amely a kormánypárt legerősebb bástyája, 57:42 arányban bukik a fideszes jelölt, az adónkból szót sem ejtenek.
Sem szemernyi tisztesség, sem szemernyi intellektus nem szorult beléjük, amellyel a vereségüket értelmezni tudnák. Ebben az orwelli gépezetben egyedül a valóságtagadás működik – épp, mint a Führer bunkerében: lehet, hogy az oroszok már az állatkertnél állomásoznak, de Steiner támadni fog.
Hódmezővásárhelyen a pénzes proliság, a fékezhetetlen mohóság és az orbáni arrogancia szenvedett vereséget. A város polgárainak elegük lett a Mészárosokból, a Tiborczokból, a stadionokból, a rothadó egészségügyből és a lezüllesztett oktatásból. Tisztán és világosan üzenték meg Orbán Viktornak, hogy nem kell nekik a buzizás, nem kell nekik a sorosozás, nem kell nekik a migránsozás, nem kell nekik a goebbelsi uszítás. A gigantikus marketingköltségvetésből hergelő Habony Árpád nem uralja többé a pillanatot: a cinizmus és a korrupció kikezdte a rendszer lelki alapjait.
Bebizonyosodott, hogy az ellenzéki összefogás nem kevesebb, hanem több szavazatot jelent...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.