AZ ALKOTMÁNYOS CSAPDA FELFESZÍTÉSE A MR.HÚSZ SZÁZALÉK ORSZÁGÁBAN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.02.23.

Magyarországon ma a káderek személyes gazdagodása – őket nevezik Mr. Húsz Százaléknak – és a politikai gépezet működtetése egymást feltételezi: a kényelmes élet és a zsarolhatóság kombinációjából előállított hűség része az Orbán által gyakran emlegetett „bajtársiasságnak”. A NER-ben Orbán nem vállal rizikót. Amíg ő kormányoz, addig biztosan nem fog a nyakára járni a legfőbb ügyész vagy a képviselőtársból lett számvevőszéki elnök. De mire jutna az ellenzék, ha valamiképpen át tudná verekedni magát a választási rendszer aknamezején, és ha nem is kétharmadot, de a kormányalakítás jogát megszerezné?

Lábon hordja ki az alkotmányos válságot Magyarország. Nehéz volna másképp jellemezni egy olyan helyzetet, amelyben a szavazók körülbelül felét lefedő különféle ellenzéki szervezetek új alkotmányt, legalábbis markáns alaptörvényi változtatásokat hirdetnek, a hatalommegosztás helyreállítását, új választási törvényt szeretnének, ezenfelül elszámoltatni készülnek a jelenleg hatalmon lévőket. Pontosabban az ellenzék azt ígéri, helyreállítja majd azokat a jogállami körülményeket, amelyek közepette egyáltalán lehetővé válna az Orbán-rendszer törvényesített csalásainak üldözése és az elkövetők felelősségre vonása.

A lényeg ugyanis éppen az, hogy Magyarország a saját kárán, két kormányzati ciklus alatt alaposan megtanulta a korrupcióról szóló szakirodalom egyik legizgalmasabb tételét: a korrupció nem feltétlenül törvénytelen. Közhatalommal és közjavakkal visszaélni úgy is lehet, hogy egy kormánynak elég nagy ereje van jogszabályok útján lehetővé tenni kegyeltjei számára a lopást. Az már „csak” politikai ügyesség kérdése, hogyan teszi a közpénzkifolyatás mechanizmusait láthatatlanná, amikor pedig mégis lelepleződik, miként tereli másra a szót vagy milyen módon blokkolja a számonkérés útjait.

Nem véletlen, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről (NER) szóló egyik leghatásosabb jellemzés a maffiaállam elmélete, de más rendszermagyarázatokban is központi helyen szerepel a közjavak szisztematikus, a hatalmi konstrukció lényegéhez tartozó fosztogatása. Egymásba csúszik a káderek személyes gazdagodása és a politikai gépezet működtetése, ugyanis mindkettőre szükség van: a kényelmes élet és a zsarolhatóság kombinációjából előállított hűség része az Orbán által gyakran emlegetett „bajtársiasságnak”. Emellett a propagandagyár és a hatalmi szervezet szörnygépezetét szintén pénzzel kell táplálni...

ITT OLVASHATÓ