Szerző: SZELESTEY
2018.02.06.
- Orbán Viktor különösen sokat fáradozott azért, hogy Magyarország még jobban függjön az orosz energiától
- Kovács Zoltán szerint kár volna hozzányúlni az EU-szubvenciókhoz, mert abból a nyugati cégek is sokat profitálnak
American Enterprise Institute
A konzervatív amerikai kutató intézet szerint Magyarország és Lengyelország immár nem demokratikus, hanem tekintélyelvű, és Közép-Európa nem azért lázad az EU ellen, hogy megvédje a nyugatot, hanem hogy visszaszorítsa a szabadságot és Oroszországhoz törleszkedjen. Orbán ugyan nyugtalanító retorikával az illiberális demokráciát hirdette meg, ám a jobboldalon jó páran mégis úgy ünneplik őt és a többieket, így Zemant és Kaczynskit, mint akik segítenek utat találni az uniónak a bevándorlás, a keresztény gyökerek és a nemzeti szuverenitás ügyében. Csakhogy itt a nagy tévedés az, hogy azt hiszik: nem lehet megkérdőjelezni az adott parlamenti többség akaratát, miközben Magyarország és Lengyelország egyértelműen autoriter irányba tart. A Fidesz és a PiS is azt feltételezi, hogy a választási felhatalmazás birtokában azt tehet, amit csak akar. És a nemzetközi viszonyok most olyanok, hogy a konzervatívok nem tiltakoznak, hanem vezető köreik a bimbódzó közép-európai autokraták védelmére kelnek.
Magyarország az illiberális reformok keretében – orosz mintára - törvényt hozott a civil szervezetek ellen. Az állami propaganda méreteiből ítélve, Orbán nagyon nem szereti Sorost. Épp ezért támadt neki a hatalom a CEU-nak is, jogi bizonytalanságba taszítva a térség legtekintélyesebb egyetemét. Pedig a liberális értékek támogatása hozzátartozik az eleven civil társadalomhoz. Akik nem gondolják ezek után, hogy Budapest és Varsó rossz felé halad, azok ne is a Freedom House vagy a Transparency International jelentéseit nézzék, hanem a Világbank kormányzati jelentéseit. Ezen Magyarország az utóbbi 10 évben egyre jobban szorult lefelé, a többi közt a jogállamot tekintve.
A Heritage Alapítvány, amely nem nagy barátja Sorosnak, a gazdasági szabadságot méri, és a tulajdonjogok védelmét úgy osztályozza, hogy a magyaroknál nagyjából-egészében már nem létezik.
A szabad piacot pártoló Cato Intézet az egyéni és gazdasági szabadság alapján 5 év alatt 16 hellyel sorolta hátrébb Magyarországot. Szóval ez mind-mind egy irányba mutat.
Ha valaki ezt nem hajlandó észrevenni, akkor olyan konzervatív, akit inkább az Orbán-félék csatakiáltását figyeli, ti.
A Brüsszel és a közép-európai fővárosok közti vita geopolitikailag nem légüres térben zajlik. Az olyan figurák, mint Orbán és Zeman, nem véletlenül tartoznak Oroszország legszorosabb szövetségesei közé. A Fidesz-kormány különösen sokat tett azért, hogy fokozza energiafüggőségét Oroszországtól. Szóval nagy hiba volna félreértelmezni Közép-Európában az „elitellenes lázadók” igazi törekvéseit. Merthogy ezek a politikusok mind inkább tekintélyelvűek és Moszkvához hűek, nem a Nyugathoz...
American Enterprise Institute
A konzervatív amerikai kutató intézet szerint Magyarország és Lengyelország immár nem demokratikus, hanem tekintélyelvű, és Közép-Európa nem azért lázad az EU ellen, hogy megvédje a nyugatot, hanem hogy visszaszorítsa a szabadságot és Oroszországhoz törleszkedjen. Orbán ugyan nyugtalanító retorikával az illiberális demokráciát hirdette meg, ám a jobboldalon jó páran mégis úgy ünneplik őt és a többieket, így Zemant és Kaczynskit, mint akik segítenek utat találni az uniónak a bevándorlás, a keresztény gyökerek és a nemzeti szuverenitás ügyében. Csakhogy itt a nagy tévedés az, hogy azt hiszik: nem lehet megkérdőjelezni az adott parlamenti többség akaratát, miközben Magyarország és Lengyelország egyértelműen autoriter irányba tart. A Fidesz és a PiS is azt feltételezi, hogy a választási felhatalmazás birtokában azt tehet, amit csak akar. És a nemzetközi viszonyok most olyanok, hogy a konzervatívok nem tiltakoznak, hanem vezető köreik a bimbódzó közép-európai autokraták védelmére kelnek.
Magyarország az illiberális reformok keretében – orosz mintára - törvényt hozott a civil szervezetek ellen. Az állami propaganda méreteiből ítélve, Orbán nagyon nem szereti Sorost. Épp ezért támadt neki a hatalom a CEU-nak is, jogi bizonytalanságba taszítva a térség legtekintélyesebb egyetemét. Pedig a liberális értékek támogatása hozzátartozik az eleven civil társadalomhoz. Akik nem gondolják ezek után, hogy Budapest és Varsó rossz felé halad, azok ne is a Freedom House vagy a Transparency International jelentéseit nézzék, hanem a Világbank kormányzati jelentéseit. Ezen Magyarország az utóbbi 10 évben egyre jobban szorult lefelé, a többi közt a jogállamot tekintve.
A Heritage Alapítvány, amely nem nagy barátja Sorosnak, a gazdasági szabadságot méri, és a tulajdonjogok védelmét úgy osztályozza, hogy a magyaroknál nagyjából-egészében már nem létezik.
A szabad piacot pártoló Cato Intézet az egyéni és gazdasági szabadság alapján 5 év alatt 16 hellyel sorolta hátrébb Magyarországot. Szóval ez mind-mind egy irányba mutat.
Ha valaki ezt nem hajlandó észrevenni, akkor olyan konzervatív, akit inkább az Orbán-félék csatakiáltását figyeli, ti.
- ’Állítsátok meg Brüsszelt’,
- ’Védjük meg a határainkat’,
- "Nem kérünk a tömeges áttelepítésekből".
A Brüsszel és a közép-európai fővárosok közti vita geopolitikailag nem légüres térben zajlik. Az olyan figurák, mint Orbán és Zeman, nem véletlenül tartoznak Oroszország legszorosabb szövetségesei közé. A Fidesz-kormány különösen sokat tett azért, hogy fokozza energiafüggőségét Oroszországtól. Szóval nagy hiba volna félreértelmezni Közép-Európában az „elitellenes lázadók” igazi törekvéseit. Merthogy ezek a politikusok mind inkább tekintélyelvűek és Moszkvához hűek, nem a Nyugathoz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.