AKIKNEK "MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ"

HVG ONLINE
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2018.02.19.

Az elmúlt évek hanyatlása nem az ügyetlenség és a szervezetlenség, hanem Orbán Viktor akaratának közvetlen következménye. Vélemény.

„Ez a nyolc év jól sikerült, jobban, mint ahogy vártuk” – veregette meg saját vállát évértékelő beszédében a miniszterelnök. Értékelésével szöges ellentétben, a többség az egész rendszerváltást elhibázottnak és sikertelennek tekinti. Holott az indulás évtizedének összképe – különösen a későbbi "elmúltnyolcévek" tükrében – jóval kedvezőbb.

1990 elkerülhetetlen fordulata történelmi esélyt nyitott. A gyökeres átalakulás eredményeként – a tagadhatatlan problémák ellenére – hazánk és régiónk megkezdte felzárkózását Európához. A felzárkózás mértékét persze – elkerülendő a túlzott leegyszerűsítést – sokféle szempont egymást kiegészítő értékelése teszi lehetővé. Ám az előrehaladás pontosan nyomon követhető a fejlődés különböző mutatószámai alapján. Az 1990 előtti időkről ugyan nincsenek -–vagy szórványosan – a társadalmi intézmények minőségét mérő adatok, ennek ellenére betekintést kaphatunk országunk helyzetének alakulásába, ha olyan társadalmakkal vetjük össze, amelyek jelenlegi állapota hazánk egykori állapotához hasonlítható.

Vegyünk a demokrácia-index változásának konkrét esetét. 1950 táján Magyarország helyzete a mai Észak-Korea állapotaihoz (10 pont), 1960-ben a mai Üzbegisztánéhoz (20 pont), 1970-ben a mai Kubáéhoz (34 pont), míg 1980-ban a mai Mozambik (40 pont) hasonlított. "Legvidámabb barakkunk" fokozatos (relatív) demokratizálódása 1985 táján – mai Fehéroroszország 46 pontos szintjén – érte el a „megvalósult szocializmusban” lehetséges maximumát. Az 1989–92 között lezajló rendszerváltás eredményeként hazánkban a demokrácia – a The Economist demokrácia-indexének skáláján – nagyjából 64 pontosra ugrott. Erről az alapról indult el "hosszú menetelésünk" a liberális polgári demokrácia alapértelmezett intézményrendszerének a megvalósítása felé.

Egy ország haladásának vagy hanyatlásának elfogulatlan megítéléséhez azonban kevés egyetlen – még oly fontosnak látszó – mutatószám. A fejlődést, objektíven, valamiféle kiegyensúlyozott mutatószám (Balanced Scorecard – BSC) rendszerhez hasonló modellel lehetne felbecsülni. A teljes kiegyensúlyozottság követelménye azonban nehéz feladat elé állítja az elemzőket. Elfogadható értékelést elegendőnek látszik négy minőségi tényezőre építeni. Nélkülözhetetlen a demokrácia alakulásának nyomon követése (ezt a "Democracy Index" mutatja), a versenyképesség változásának tekintetbe vétele (ezt a "Global Competitiveness Report" tartja számon), a kormányzás minőségének felbecsülése (ezt a "Worldwide Governance Indicators – WGI" mutatja), és végül, az életminőség szintjének bemutatása (ezt a "Human Development Index", a HDI adatbázisa kínálja)...

ITT OLVASHATÓ