Szerző: SZELESTEY
2018.02.13.
- Orbánnak kár ujjat húznia József Attilával, mert csak veszthet a történelmi összevetésben
- Bár kormány papíron jól teljesít, igazából lelassult az uniós pénzek felhasználása, ez persze nem vonatkozik a haveroknak szétosztotta pénzekre
Guardian
1. Az Európai Parlament egyik ellenőrző testülete arra hív fel, hogy az unió alaposabban nézzen utána Magyarországon az EU-s támogatások felhasználásának, miután a strasbourgi honatyák és jogvédők egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy Orbán Viktorhoz kötődő oligarchák készpénzfizető automataként használhatják a szervezetet. A magyar kormány 2021-ig 25 milliárd euróhoz jut Brüsszelen keresztül, ami azt jelenti, hogy egy főre vetítve az ország a legnagyobb kedvezményezettek között van. Csak éppen Strasbourgban fokozódó nyugtalanságot vált ki, hogy az alapok a miniszterelnök családjánál, barátainál és híveinél landolnak, akik szinte minden verseny nélkül nyerik a közbeszerzéseket.
Inbeborg Grässle, aki a költségvetési ellenőrző bizottságot vezeti és nemrégiben delegáció élén tényfeltáró úton járt Magyarországon, úgy nyilatkozott, hogy a magyar esetben néhány sajátos problémáról van szó, amit kezelni kell. Ők egyébként azt állapították meg a látogatás során, hogy a kiírások 36 %-ban csupán egyetlen cég jelentkezik ajánlattal. A konzervatív német EP-képviselő azt is hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem kizárólag magyar jelenségről van szó, ezért szerinte fokozottan fel kell lépni az érdekütközések elkerülésére. Merthogy oligarchák másutt is bekerülnek a politikába, ám közben cégeik változatlanul részesülnek az uniós és a hazai szubvenciókban.
A tudósítás felidézi az Elios-ügyet, megjegyezve, hogy Tiborcz Istvánnak még válaszolnia kell az OLAF kérdéseire. Ligeti Miklós a Transparency Internationaltől úgy értékelte, hogy a szerkezeti alapok fontos szerepet töltenek be egyes kormányzati vazallusok, illetve üzleti oligarchák kétes meggazdagodásában. Ezért jó volna, ha az unió jobban szemmel tartaná a demokratikus biztosítékok lebontásátl. Frank Engel, jobboldali luxemburgi képviselő pedig úgy látja, Magyarországot kötelezni kellene arra, hogy csatlakozzon az új európai ügyészséghez, már persze ha továbbra is igényt tart a brüsszeli anyagi segítségre. Úgy értékelte, hogy nálunk jelenleg a baráti kapcsolatok és nem az érdemek alapján osztják el a közmegbízásokat. Szerinte csak a magyaroknál fordul elő, hogy a közbeszerzések jelentős részét a kormányfő családtagjai kaparintják meg. A lap ugyanakkor idézi Orbán Viktort, aki decemberben közölte, hogy az ország elvan az EU-alapok nélkül is.
2. Az újság egy másik cikke azt írja, hogy Orbán Viktor nem győzi ostorozni az EU-t, kedvenc mumusát, de ettől még bizonyos barátai és rokonai sorra nyerik el az uniós támogatással meghirdetett infrastrukturális fejlesztéseket. Így épült vonat a semmibe, méregdrágán újították fel a közvilágítást egy sor településen, és pillanatok alatt üzleti mogul lett egy gázszerelőből, aki történetesen a miniszterelnök cimborája. Valamennyi esetben az a közös, hogy a szálak a kormányfőhöz, illetve az unióhoz vezetnek. Magyarországon a közcélú beruházások 80 %-át a kohéziós alapból fedezik, amely a szegényebb övezetek és államok felzárkóztatására szolgál. De az egyik legnagyobb haszonélvező Tiborcz István. Viszont pl. Orbán apjának cége esetében már nehezebb kibogozni a szálakat, mert az alvállalkozók neve nem jelenik meg a nyilvános adatbázisokban. De azért úgy tudni, hogy beszállítóként szerepelt több nagyberuházásnál. Brüsszelben ugyanakkor azt közölték, hogy a négyes metrónál tapasztalt visszaélések ügyében még várják a magyar főügyész válaszát, de az EU azt akarja, hogy a magyar fél fizesse vissza az építkezéshez kapott teljes uniós támogatást.
Ligeti Miklós úgy jellemzi a helyzetet, hogy az vádhatóság immár nem független, egy párt, a Fidesz foglyul ejtette az egész államot. Egy politikusokból, befolyásos személyiségekből, illetve oligarchákból álló klikk uralkodik. Hogy bizonyos emberek megtollasodnak az unió nagyvonalúságán, az megrendítheti a bizalmat az EU pénzügyei iránt, éppen most, amikor indulnak a tárgyalások a következő hétéves költségvetésről. Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Politikai Intézetének vezetője szerint nagyon lényeges, hogy meg lehessen magyarázni a közvéleménynek: az adófizetők pénze a közjót szolgálja, nem pedig magánérdekeket. Bennfentesek aggódnak, hogy Brüsszel nem hajlandó kérdőre vonni Orbánt, akinek pártja az európai konzervatívok sorait erősíti. Egy beavatott úgy véli, hogy ha a Néppárt közölné, hogy megválik a Fidesztől, akkor módosulna a magyar álláspont. Sáling Gergő a Direkt36-tól viszont furának tartja, hogy ennyi pénzt kidobnak az ablakon, Brüsszel mégsem látszik különösebben nyugtalannak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.