Szerző: BIHARI TAMÁS
2018.02.17.
- Az elmúlt nyolc évben majd' tízezer milliárd forint értékű uniós támogatás érkezett Magyarországra. Hogyan használtuk fel ezt az irdatlan összeget?
- A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint még ma is 418 ezer egyéni vállalkozó szereplője van a magyar mezőgazdaságnak. Ebből nagyjából 25 ezer tud a mezőgazdaságból jól megélni és képes fejlődésre. Ezek a családok európai mércével is tehetősnek számítanak, átlagos birtokméretük már eléri a 80 hektárt. Ők voltak a fő nyertesei az állami földbérlet pályázatoknak, illetve a földaukcióknak is. Velük szemben 198 ezer egyéni gazdának még egy hektárnyi területe sincsen. Ők gyakorlatilag megélhetési vállalkozók, akik a túlélésért küzdenek nap, mint nap. Nekik az egzisztenciájuk függ attól, hogy valamilyen módon a földecskéjüket megműveljék. A hivatalos szólamokkal ellentétben rajtuk ez a kormány semmit sem segített. Egyébként a bőséges uniós forrásokat igen kis hatékonysággal használtuk fel.
- Miből látszik ez?
- Az elmúlt években nagyjából 8- 9 milliárd euró volt az agrárium kiviteli értéke, az export bővülése alig egy-két százalék évente, a belföldi eladások volumenben pedig stagnálnak. Velünk szemben a lengyel mezőgazdaság szinte varázslatos növekedést produkált. Kivitelük az uniós csatlakozáskor nagyjából azonos volt a miénkkel, az utóbbi években azonban már 24-25 milliárd eurós éves exportot teljesítenek és a nemzetközi piacon is versenyképesebbek nálunk, különösen a feldolgozott élelmiszereikkel és kertészeti termékeikkel. Sajnos a magyar gazdák többsége fölélte, elköltötte saját fogyasztásra a földalapú támogatások jó részét, ahelyett, hogy az infrastruktúrát, a technológiát fejlesztette volna belőle. Ez akkor fogja megbosszulni magát, amikor elfogynak, vagy legalábbis csökkennek a közvetlen jövedelem-kiegészítő támogatások. Erre már 2021-től számítani lehet, a Brexit miatt mindenképp. A területalapú támogatások összege forintban akár 15 százalékkal is csökkenhet a következő uniós költségvetési ciklusban.
- Milyen környezetben tevékenykedhetnek az agrártársaságok?
- Nagyjából 8500 ilyen céget tart nyilván a KSH. Mint közismert, jogi személyű vállalkozások termőföldet nem vásárolhatnak - a régióban ez a megkötés kizárólag Magyarországon létezik -, csak bérelhetnek, de a sokat vitatott földforgalmi törvény ezt is kifejezetten nehezíti. Kizárólag a törvényi korlátozásoknak tulajdonítható, hogy a társas vállalkozások által használt termőföld a két utóbbi kormányzati ciklus alatt közel 250 ezer hektárral csökkent. tehát nem a földhasználatért folyó versenyben maradtak alul az egyéni gazdákkal szemben, hanem a földforgalmi törvény korlátozó intézkedései miatt zsugorodik a területük. Ha e törvényi előírások a következő években is érvényben maradnak, a társaságok által művelt terület kétmillió hektár alá esik, akár már néhány éven belül is. Az Orbán kormányzat ugyanis bevallottan igyekszik az agrártársaságokat kiszorítani a földhasználatból.
- Mi ennek a következménye?
- A hazai állatállomány az elmúlt 8 évben a szarvasmarha kivételével minden állatfaj esetében csökkent. A szarvasmarhaállomány pedig csak azért nőtt, mert a kormány különböző jogcímeken eszméletlen magas támogatást nyújt a húsmarhatartóknak. A húsmarha támogatottsága az előállított értékhez képest jóval 100 százalék fölött van, azaz 1 forint érték megtermeléséhez a kormány 1,2-1,3 forint támogatást ad. Ez közgazdasági nonszensz, s kérdezhetik, hogy miért? Úgy vélem ebben sok érzelmi motívum is benne van. Büszkék vagyunk a szürkemarhára, annak szarvára (a húsára kevésbé), idilli tőle a pusztaság, a legelő és ebben az ágazatban jelentős a szerepe a műkörmösökből, fitneszedzőkből, angol tanárokból és hasonlókból verbuválódott "új gazdáknak". Ők azért hajtanak a húsmarhára, mert az irracionális támogatási összeg miatt nagyon jól meg élni, gazdagodni e tevékenységből. A sertéságazat viszont erősen kudarcos. A 2010-ben meghirdetett sertésprogram 6 millió sertést célzott 2020-ra. Az állomány 2017 decemberében azonban még a 2010-esnél is alacsonyabb, mindössze 2,9 millió, azaz a kormány sertésállomány-növelő programja látványosan megbukott. És nem a mezőgazdasági nagyüzemek miatt, hanem a hőn szeretett magángazdák lanyhuló tartási kedve következtében. Nyolc éve még több, mint 1 millió vágósertést tartottak a háztájiban, a számuk mára 610 ezerre olvadt. Ráadásul ez a folyamat az idén, de jövőre sem áll meg, azaz egy évtizeden belül az egyéni gazdaságokban tartott sertésállomány marginális jelentőségűre fog zsugorodni. A gazdasági társaságoknál legalább nem csökkent az állomány, igaz nem is növekedett. Ennek az oka az, hogy a gazdasági társaságoknak egyre nehezebb megfelelniük a híg- és szervestrágya elhelyezési szabályoknak, mivel földhasználatuk drasztikusan csökken. Igaz ez utóbbi inkább a tejtermelő gazdaságoknak okoz komoly gondot. nem véletlen, hogy hazánkban a tejelő tehénállomány is fogyóban van. Meglepő módon a baromfi ágazatban is csökkent az egyéni gazdaságok súlya, pedig a tyúkfélék és víziszárnyasok tartása valamikor igazi háztáji tevékenység volt. Amennyiben a földhasználati szabályok a következő években is kedvezőtlenek maradnak a gazdasági társaságok számára, akkor az állatállomány tovább fog csökkenni hazánkban s megérhetjük azt a szégyent, hogy Magyarország nettó sertés és baromfihús importőr lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.