Szerző: HALMAI KATALIN
2018.01.26.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága üdvözölné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Többek között ezt az ajánlást tartalmazza a testület magyarországi tényfeltáró útjáról készült jelentés tervezete, ami a Népszava birtokába jutott. A dokumentumot hétfőn tárgyalja meg a szakbizottság.
Az EP-testület delegációja tavaly szeptemberben tett háromnapos látogatást Magyarországon, elnökének, a német néppárti Ingeborg Graesslének a vezetésével. Azt vizsgálták, hogy az ország mennyire hatékonyan használja fel az uniós alapokat, és van-e bizonyíték visszaélésekre, korrupcióra.
Az utazás meglehetősen viharosan kezdődött, és erről említést tesz a jelentéstervezet is, felróva a magyar hatóságoknak, hogy a felkészülés során nem működtek együtt a delegációval. Emlékezetes, hogy kormánypárti politikusok azzal vádolták a szakbizottságot, hogy a misszió megszervezésével bele kíván avatkozni a választási kampányba. Miután Ingeborg Graessle elnöke tájékoztatta erről az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökeit, megváltozott a magyar szervek hozzáállása - olvasható a szövegben.
A küldöttség felkereste a 4-es metró helyszíneit, a Budapest Szíve projektet és a felcsúti kisvasutat. Ellátogattak a Vigadóba és a Zeneakadémiára, valamint néhány vidéki városba. A delegáció tagjai találkoztak Polt Péter legfőbb ügyésszel, az Állami Számvevőszék vezetőivel, a kormány és a civil szervezetek képviselőivel, parlamenti képviselőkkel.
A jelentéstervezet elkészítését megelőzte az OLAF ügyvezető igazgatójának zárt ajtók mögötti meghallgatása Brüsszelben, a magyar közbeszerzések gyakorlatának beható elemzése és a Budapest Szíve projektről készült európai bizottsági dokumentumok tüzetes átvizsgálása.
A 44 oldalas jelentéstervezet főbb megállapításai a következők:
Magyarország az uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. A magyar GNI 6,3 százaléka származik uniós beruházásokból. Az elmúlt öt évben az állami beruházások fele az EU-alapok felhasználásával valósult meg.
Az Európai Bizottság szerint az irányító és ellenőrző hatóságok tevékenysége nem átlátható, és magas az állami döntésekben megnyilvánuló korrupciós kockázat.
Az Európai Bizottság az ellenőrzések során egy sor szabálytalanságot állapított meg, ilyen például a közbeszerzési szabályok megsértése, az indokolatlan kiadások és a projektek túlárazása.
2017-ben az előző, 2007-2013 közötti költségvetési időszak 13 operatív programjával szemben állnak fenn kifogások. Ezekben az esetekben Brüsszel megszakította, vagy felfüggesztette a kifizetéseket, és korrekciós intézkedéseket hozott. Ezen időszak alatt a Magyarországon elköltött 25 milliárdból 1 milliárdot érintettek ezek a szabálytalanságok.
2016-ban a tagállamok közül Magyarországon alkalmazták a legnagyobb pénzügyi korrekciót (kifizetések visszatartása). Ez mintegy 211 millió euró volt.
Magyarország eddig 37 ajánlást kapott az OLAF-tól, amelyek alapján nyolc esetben indult vizsgálat, két esetben lezárult, a többi még függőben van a magyar hatóságoknál. Jelenleg 14 OLAF-vizsgálat folyik Magyarország ellen, amelyek döntően a strukturális alapokat és a mezőgazdaságot érintik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.