VALÓDI VÁLTOZÁSOK, VAGY PÓTCSELEKVÉS?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: LOSONCZ MIKLÓS
2017.12.20.

Az Európai Bizottság 2017. december 6-án tette közzé a Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítésére vonatkozó, korábban nyilvánosságra hozott vitaanyagokra támaszkodó javaslatait a végrehajtás menetrendjével együtt, amelyeket az Európai Tanács december 15-i ülése elé terjesztett. A Gazdasági és Monetáris Unió egységét, hatékonyságát és demokratikus elszámoltathatóságát 2025-ig tervezik megerősíteni. Az ambiciózus, de sok tekintetben ellentmondásos célok megvalósítását nagyszámú bizonytalansági és kockázati tényező lassíthatja vagy akadályozhatja.

Az európai uniós intézmények és a meghatározó tagállamok vezetői hosszabb ideje foglalkoznak az integráció jövőjével, amiről számos terjedelmes vitaanyagot készítettek. (Részletesebben lásd vonatkozó cikkeimet: Keserédes évforduló. Elképzelések az EU jövőjéről, ÉS, 2017/11., márc. 17., és Fordulat az EU-ban: szorosabb integráció?, ÉS,2017/27., júl. 7.) Az utóbbi egy-másfél évet tekintve a jövőről folytatott dialógus jelentős lökést kapott az EU-ból való kiválást jóváhagyó brit népszavazástól. Az integrációt megalapító római szerződések aláírásának 60. évfordulója ugyancsak alkalmat kínált a jövőkép továbbgondolására.

A mostani időzítés azért is szerencsés, mert amíg a múltban rendszerint valamilyen politikai vagy gazdasági válság hatására lendült túl az EU a holtponton, addig jelenleg ilyen közvetlen kényszerek nincsenek. A december elején előterjesztett bizottsági javaslatok és előzményeik ugyan megoldatlan problémákra reagálnak, de jórészt autonóm kezdeményezés eredményeként, nem pedig krízishelyzet által kiváltott közvetlen külső nyomás hatására születtek. A jövőkép alakításának az alapját az a 2008–2009. évi nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság idején levont következtetés képezi, amely szerint a gazdasági és monetáris integráció nem befejezett. A december eleji javaslatokat Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ígérte meg szeptemberben az unió helyzetéről tartott beszédében.

Az időzítés a konjunktúraciklus tekintetében is kedvező: az Európai Unió összevont GDP-je 18 negyedéve növekszik, a munkanélküliség alacsony, az üzleti szféra és a háztartások várakozásai optimisták. A javaslatok társadalmi elfogadottsága szempontjából nem közömbös, hogy az Eurobarometer legújabb közvélemény-kutatási felmérése szerint a válaszadók 64 százaléka jónak tartja országa számára az eurót. Az utóbbi 5-10 év tapasztalatai alapján a közvélemény szerepe kiemelkedő az integráció továbbvitelében, annak ellenében nehéz változtatásokat keresztülvinni.

További biztató körülmény, hogy az EU jövőjével foglalkozó dokumentumokban és vitákban kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal generáció támogatásának a megnyerésére. Ez elmaradt az Egyesült Királyságban, ami az EU-tagság elutasításának egyik lényeges oka volt...

ITT OLVASHATÓ