Szerző: Karvalyok Földje
2018.01.20.
Január 31-ig adtak türelmi időt pénteken a kormányzatnak a diákok, hogy legyenek szívesek és tegyenek már végre valamit a köznevelésben uralkodó tűrhetetlen állapotok miatt. A középiskolások és a Fidesz-KDNP közötti ellentét azonban kibékíthetetlen, így senki sem lepődhet meg, ha a felelős politikusok az ég adta világon semmit sem fognak tenni csak az időt húzzák és reménykednek, kifáradnak a tüntetők.
A kormányzati szándékot igen jól mutatja az elmúlt több mint hét év is. Mert mire volt ez elég annak a kormánynak, amelynek nyolc éve volt a felkészülésre ellenzékben, meg hét és fél éve ténylegesen is tevőképes állapotban? Arra, hogy az oktatásról mint valaha is minőségi ágazattá váló szektorról végképp lemondjon és a köznevelésre, mint irányadó szóhasználatra áttérés sem véletlen nyelvbotlás.
Mert mi a valódi cél? A Fidesz által folyamatosan támadott demokrácia utolsó védbástyájának, a jövőbeli lehetőségek kincsesbányájának, azaz az oktatásnak a teljes bedarálása. Egy populista, illiberális államot építő kormánypártnak ugyanis a legnagyobb ellensége az okos, önálló gondolkodásra is képes választópolgár, így hát mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezekből a lehető legkevesebb legyen az országhatárainkon belül. Akinek van szavazati joga, azt el kell űzni minél messzebb akár tanulás (ha minőséget akar, majd ott megtalálja), akár munkalehetőség címén (ha minőséget akar, majd ott megtalálja), aki meg még nincs 18, annak hallgass a neve, majd a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság megszüntetésével meg az iskolából kicsapás belengetésével minden sneci megtuja, hol a helye és akár még büszke közmunkás is lehet belőlük. A morgolódók helyes pályára terelésének pedig legjobb módszere az, ha heti 40 tanóra végigszenvedése meg minimum 20 órányi otthoni készülés az elvárt magatartás, az iskola összevonásokkal meg az is elintézhető könnyedén, hogy – főleg a fővárosban – akár napi 3-4 órát is ingázzon a szerencsétlenebbje. Végső lökésként rossz érdemjegyekkel meg buktatásokkal meg kell értetni a diákokkal, ha még ezt a „csekély” feladatmennyiséget sem tudják abszolválni, akkor bizony nem érnek semmit, életük értelme nem több mint bármelyik ganajtúróé vagy pondróé.Január 31-ig adtak türelmi időt pénteken a kormányzatnak a diákok, hogy legyenek szívesek és tegyenek már végre valamit a köznevelésben uralkodó tűrhetetlen állapotok miatt. A középiskolások és a Fidesz-KDNP közötti ellentét azonban kibékíthetetlen, így senki sem lepődhet meg, ha a felelős politikusok az ég adta világon semmit sem fognak tenni csak az időt húzzák és reménykednek, kifáradnak a tüntetők.
A kormányzati szándékot igen jól mutatja az elmúlt több mint hét év is. Mert mire volt ez elég annak a kormánynak, amelynek nyolc éve volt a felkészülésre ellenzékben, meg hét és fél éve ténylegesen is tevőképes állapotban? Arra, hogy az oktatásról mint valaha is minőségi ágazattá váló szektorról végképp lemondjon és a köznevelésre, mint irányadó szóhasználatra áttérés sem véletlen nyelvbotlás.
Mert mi a valódi cél? A Fidesz által folyamatosan támadott demokrácia utolsó védbástyájának, a jövőbeli lehetőségek kincsesbányájának, azaz az oktatásnak a teljes bedarálása. Egy populista, illiberális államot építő kormánypártnak ugyanis a legnagyobb ellensége az okos, önálló gondolkodásra is képes választópolgár, így hát mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezekből a lehető legkevesebb legyen az országhatárainkon belül. Akinek van szavazati joga, azt el kell űzni minél messzebb akár tanulás (ha minőséget akar, majd ott megtalálja), akár munkalehetőség címén (ha minőséget akar, majd ott megtalálja), aki meg még nincs 18, annak hallgass a neve, majd a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság megszüntetésével meg az iskolából kicsapás belengetésével minden sneci megtuja, hol a helye és akár még büszke közmunkás is lehet belőlük. A morgolódók helyes pályára terelésének pedig legjobb módszere az, ha heti 40 tanóra végigszenvedése meg minimum 20 órányi otthoni készülés az elvárt magatartás, az iskola összevonásokkal meg az is elintézhető könnyedén, hogy – főleg a fővárosban – akár napi 3-4 órát is ingázzon a szerencsétlenebbje. Végső lökésként rossz érdemjegyekkel meg buktatásokkal meg kell értetni a diákokkal, ha még ezt a „csekély” feladatmennyiséget sem tudják abszolválni, akkor bizony nem érnek semmit, életük értelme nem több mint bármelyik ganajtúróé vagy pondróé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.