Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.01.18.
Kedden a RIA orosz állami hírügynökség közölte, hogy a GE Hungary Kft. és a vele konzorciumban induló Alstom Power Systems gyárthatja az új paksi blokkok turbinaszigeteit. A döntést ugyan a másik pályázó, egy orosz cég megtámadta, de szinte bizonyos, hogy az amerikai GE (General Electric) marad a végső befutó. A GE tulajdonában van a francia központú Alstom is.
Az egész erőmű második legfontosabb részéről van szó
Ez a legértékesebb munka azok közül, amit a paksi építkezésből alvállalkozónak egyben ki lehet adni,
Ez a legértékesebb munka azok közül, amit a paksi építkezésből alvállalkozónak egyben ki lehet adni,
a győztes ÁFA nélkül 800 millió eurót (247 milliárd forintot) számlázhat érte.
Az atomerőműveknek két nagy, egymástól fizikailag is elkülönülő egységük van: a reaktor és a turbina. Előbbi az a tartály, ahol az urán izotópjai hasadnak, és ezáltal hő szabadul fel. Ezzel vizet hevítenek, és az így keletkező gőz lapátokat forgat, a forgó mozgást pedig árammá alakítják, mint a biciklilámpák dinamója teszi. Ezek a forgó eszközök hatalmas tartályokba zárva alkotják a turbinát. A reaktor a bonyolultabb és drágább üzem, és kezdettől világos volt, hogy azt mindenképpen az oroszok építik.
De arról már évek óta szó van, hogy a turbinát (és a hozzá tartozó felszereléseket, ezeket nevezik együtt turbinaszigetnek) valamelyik nyugati cég építheti majd meg.
Ennek kezdettől nagyon fontos politikai üzenete is volt: így lehetett érdekeltté tenni a nyugatiakat a paksi bővítésben.
Egy atomerőmű turbinaszigetének megépítése még amerikai és nyugat-európai léptékkel is hatalmas üzlet. Az Orbán-kormány joggal számított arra, hogy a lehetőség elgondolkodtatja azokat a politikusokat, akik esetleg biztonságpolitikai alapon aggályokat fogalmaznának meg, amikor Oroszország egy EU- és NATO-tag állam pénzén és területén épít atomerőművet, és ezáltal a 2080-as évekig energetikai, 2047-ig pedig pénzügyi függésbe taszítja az adott országot. Esetünkben Magyarországot.
Az atomerőműveknek két nagy, egymástól fizikailag is elkülönülő egységük van: a reaktor és a turbina. Előbbi az a tartály, ahol az urán izotópjai hasadnak, és ezáltal hő szabadul fel. Ezzel vizet hevítenek, és az így keletkező gőz lapátokat forgat, a forgó mozgást pedig árammá alakítják, mint a biciklilámpák dinamója teszi. Ezek a forgó eszközök hatalmas tartályokba zárva alkotják a turbinát. A reaktor a bonyolultabb és drágább üzem, és kezdettől világos volt, hogy azt mindenképpen az oroszok építik.
De arról már évek óta szó van, hogy a turbinát (és a hozzá tartozó felszereléseket, ezeket nevezik együtt turbinaszigetnek) valamelyik nyugati cég építheti majd meg.
Ennek kezdettől nagyon fontos politikai üzenete is volt: így lehetett érdekeltté tenni a nyugatiakat a paksi bővítésben.
Egy atomerőmű turbinaszigetének megépítése még amerikai és nyugat-európai léptékkel is hatalmas üzlet. Az Orbán-kormány joggal számított arra, hogy a lehetőség elgondolkodtatja azokat a politikusokat, akik esetleg biztonságpolitikai alapon aggályokat fogalmaznának meg, amikor Oroszország egy EU- és NATO-tag állam pénzén és területén épít atomerőművet, és ezáltal a 2080-as évekig energetikai, 2047-ig pedig pénzügyi függésbe taszítja az adott országot. Esetünkben Magyarországot.
"Ahol hús van, ott légy is van" - mondta 2015 novemberében Orbán Viktor, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert pályáztatás nélkül adta az orosz Roszatomnak a paksi bővítést. A miniszterelnök így értékelte a bizottság döntését a Kossuth Rádióban: "Lehet azt mondani megint, hogy kettős mérce, de én nem pufognék, hanem inkább belátnám azt, hogy hatalmas összegről van szó, beszélünk több mint tízmilliárd dollárnyi összegről. A rendszerváltás óta Magyarországon beruházásra ekkora pénzt még nem költöttünk. Olyan technológiáról van szó, amellyel számos nyugat-európai ország rendelkezik, részt akarnak venni az üzletben, az Európai Unió pedig védi az érdekeiket. Így van ez már csak: ahol hús van, ott légy is van."
Meglátásában lehetett valami: egy évvel később a bizottság lezárta az eljárást, zöld utat adva a paksi bővítésnek. Ehhez azonban az is kellett, hogy az egyeztetések során a magyar kormány rávegye az oroszokat, hogy a beruházás értékének 55 százalékát EU-s közbeszerzéseken osszák szét. A legnagyobb ilyen közbeszerzés a turbinaszigetek megépítése. Tavaly nyáron írták ki rá a tendert, és ezen a héten hirdettek győztest...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.