Szerző: SZEKA
2018.01.24.
Megfordulhat-e a közhangulat 1300 menekült befogadása miatt a választások előtt? Ez a legfontosabb kérdés ma Magyarországon, amit mielőbb a saját szájíze szerint szeretne megválaszolni a kormánypárt. Kétségtelen, veszítenivalójuk nekik van leginkább - no meg a teljesen hülyének nézett választópolgárnak -, ám az ellenzék még a segítségükre siethet azzal, ha nem tud élni egy ilyen váratlanul felbukkanó eséllyel. Ha a Fidesz felé lejtő pályán a kormányváltásra törekvő erők inkább egymás gáncsolásával lesznek elfoglalva, mint a hátrány ledolgozásával, akkor az Orbán-rezsim ezt a botrányt is megússza. Bárhogy is történik, az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kellene kapnunk még április 8-a előtt.
1. Van-e jó migráns és rossz migráns? A kormány érdekes módon nem a totális tagadást választotta, amikor Altusz Kristóf egy máltai lapnak elismerte 1300 ember tavalyi befogadását. Korábban az sem zavarta különösebben őket, ha hangfelvétel bizonyította bizonyos kijelentések hitelességét, így akár azt a megoldást is választhatták volna, hogy kirúgják a hibázó helyettes államtitkárt, és megnyugtatják híveiket, hogy csak kommunikációs hiba történt. Ehelyett Altusz maradt, a főnöke pedig még meg is erősítette a menekültekkel kapcsolatos híreket. Ezzel Szijjártó Péter arra kényszerítette saját kormányát, hogy önmagának kelljen megkülönböztetnie jó migránsok és rossz migránsok csoportjait. Később ezt megtette maga Orbán Viktor is, amikor péntek reggeli rádiómonológjában az illedelmesen bekopogó menekülteket megkülönböztette a vaddisznóként csörtető illegális bevándorlóktól. Az hagyján, hogy a korábbi hivatalos kommunikációban tudatosan összekeverik az illegális bevándorló, a menekült, a kerítéseket letaroló migráns és a terrorista képét, de most ennek a fogalmi összemosásnak visszájára kényszerültek. Az idegenek elleni hergelés nyilván nem lehet elég hatásos, ha az üldözötteket kiemelik a gyanús, illetve a veszélyesnek tartott emberek közül, mert ezzel azt sugallják, hogy vannak olyan emberek a világban, akiknek egyszerűen emberségből segítenünk kell.
Például jó lenne megtudni, milyen országokból érkeztek a menekültek, milyen okok vezettek oda, hogy a menekültügyi eljárás végén oltalmazott státuszt kaptak a magyar államtól.
2. Lehet-e humánus a menekültekkel Nemzeti Együttműködés Rendszere? A fentekből egyenesen következik ez a kérdés. Érdekes módon épp azt szeretik a Fidesz hívei az Orbán-kormányban, hogy kíméletlen mindazokkal, akik nem szolgálják az érdekeit. Így járnak el a kormánykritikus civilek, az ellenzéki pártok ellen, de megkapja a magáét az akadékoskodó Európai Unió és persze Soros György is. Ha például elismerné a kormány, hogy a magyar származású milliárdosnak komoly szerepe volt a rendszerváltásban, és hogy sok fideszes politikus tanulmányait támogatta anyagilag, az egész Stop Soros kampányt ki lehetne dobni a kukába. Orbán világképe olyannyira fekete-fehér, hogy az árnyalatok meglétének beismerése is komoly bizalomvesztéssel járna saját táborán belül. A kormányfő jókra és rosszakra osztja fel a világot, amikor a híveihez szól, ám amikor pávatáncot kell járnia a nemzetközi diplomáciában, akkor gesztusokra kényszerül. Így most olyan helyzetbe került a kabinet, hogy a saját hívei felé is úgy kell kommunikálnia, mintha nemzetközi jogvédők felé kéne gesztusokat gyakorolnia, hogy ne fenyegessék meg szankciókkal. Jól látszik, hogy ebből a kényszerhelyzetből mielőbb szabadulni szeretne a kormány, és visszatérni a jól megszokott jók-rosszak felosztáshoz, amit igazán kultivál a mintegy kétmilliós szavazótábora...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.