Szerző: Klubrádió / GALAVITS PATRIK
2018.01.21.
Tovább romlott a magyar demokrácia helyzete 2017-ben az amerikai Freedom House szokásos éves elemzése szerint. A kormány egyből hitelteleníteni próbálta a szervezetet, Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a jelentés politikailag motivált és Soros György áll mögötte. Az elemzés egyik készítőjével, Arch Puddingtonnal Galavits Patrik beszélgetett.
A Freedom House évről évre elkészíti Freedom in the World c. elemzését a demokrácia helyzetéről, amelyben minden országot egy száz pontos skálán értékelnek. Magyarország évek óta folyamatosan romló értékelést kap, ezúttal 72 pontot. Ez az EU tagállamai között a legalacsonyabb, ami nem sok büszkélkedésre ad okot. A magyar kormány persze egyből sorosozással válaszolt a jelentésre, de a szervezet egyik elemzője, Arch Puddington elmondása alapján kellően sok helyről gyűjtenek információkat jelentésük elkészítéséhez.
A.P.: Egy-egy országgal kapcsolatban nagy tudással rendelkező elemzőkkel szerződünk. Aztán a tanácsadóink, akik hasonlóan jól ismerik az országot, megnézik az értékelést, ők is elmondják a véleményüket, az eredményt pedig ez alapján számítjuk. A végső értékelés kialakításakor figyelembe vesszük még a Freedom House-zal kapcsolatban álló helyiek gondolatait is, illetve rendszeresen találkozunk kormányzati szereplőkkel. Magyarország esetében Kovács Zoltán kormányszóvivővel, illetve a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség képviselőivel is többször találkoztunk.
Nem lehet tehát azt állítani, hogy az értékelés egyoldalú információszerzés alapján valósul meg. De vajon hogy kell elképzelni egy találkozót a Fidesz által Soros-ügynöknek bélyegzett Freedom House és, mondjuk a kormányszóvivő között?
A.P.: Kovács Zoltán rendszerint fenyegető hangnemet üt meg. Felrója nekünk, hogy nem értjük Orbán Viktor politikájának lényegét és szerinte fogalmunk sincs, igazából mi történik Magyarországon. Erre válaszul megpróbáljuk elmagyarázni, mi alapján értékeljük az országokat. De az igazság az, hogy Kovács Zoltán nem hagy túl sok esélyt a megszólalásra, amikor éppen nála van a szó.
A Freedom House értékelése tehát elsősorban azt mutatja meg, a világ kormányai milyen jogokat biztosítanak a polgáraiknak. A Magyarországon azonban sokszor tapasztalható teljes apátia nem segíti a szabadságjogok és a demokrácia érvényesülését. Ennek ellenére Arch Puddington azt mondja, a társadalom politikai aktivitása nem befolyásolja az értékelésüket.
A.P.: Két dolgot vizsgálunk: a kormány teljesítményét a demokráciával kapcsolatban és azt, az országban élők valóban érzékelik-e, hogy szabad országban élnek. Van-e sajtószabadság, mennyire kiterjedt a gyülekezési jog, a bíróságok függetlensége garantálva van-e és még folytathatnám. Ha az emberek nem akarnak élni a politikai jogaikkal, az persze probléma, de nekünk nem ezt kell vizsgálni. Inkább azt kutatjuk, megvan-e a lehetőség például új párt alapítására vagy, hogy a polgárok hallathatják-e a hangjukat a politikával kapcsolatban. Ha ezeket a jogokat biztosítja egy ország, az meglátszik az értékelésében is. Azonban úgy látjuk, Magyarországon a kormány évről évre szűkíti az állampolgárok lehetőségeit.
Ennek megfelelően a Freedom House értékelései az utóbbi időben folyamatosan romló tendenciát mutatnak Magyarországon. Habár a szervezet skálája szerint még mindig „szabad” országnak számítunk, nem elképzelhetetlen, hogy jövőre már csak a „részben szabad” kategóriába esünk bele. Összehasonlításképp: az EU-ban jelenleg egy ország sincs ebben a státusban, világszerte pedig olyan államok szerepelnek benne, mint az etnikai konfliktusokkal terhelt Bosznia-Hercegovina, a szakadárjaival és Oroszországgal küzdő Ukrajna, az erdoganista Törökország, vagy a Panama-papírok által lebuktatott, gyanús vagyonnal rendelkező Navaz Sarif miniszterelnök Pakisztánja. A Freedom House elemzője szerint a Magyarországon kialakult helyzetért nem csak a kormány tehető felelőssé...
A.P.: Egy-egy országgal kapcsolatban nagy tudással rendelkező elemzőkkel szerződünk. Aztán a tanácsadóink, akik hasonlóan jól ismerik az országot, megnézik az értékelést, ők is elmondják a véleményüket, az eredményt pedig ez alapján számítjuk. A végső értékelés kialakításakor figyelembe vesszük még a Freedom House-zal kapcsolatban álló helyiek gondolatait is, illetve rendszeresen találkozunk kormányzati szereplőkkel. Magyarország esetében Kovács Zoltán kormányszóvivővel, illetve a Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség képviselőivel is többször találkoztunk.
Nem lehet tehát azt állítani, hogy az értékelés egyoldalú információszerzés alapján valósul meg. De vajon hogy kell elképzelni egy találkozót a Fidesz által Soros-ügynöknek bélyegzett Freedom House és, mondjuk a kormányszóvivő között?
A.P.: Kovács Zoltán rendszerint fenyegető hangnemet üt meg. Felrója nekünk, hogy nem értjük Orbán Viktor politikájának lényegét és szerinte fogalmunk sincs, igazából mi történik Magyarországon. Erre válaszul megpróbáljuk elmagyarázni, mi alapján értékeljük az országokat. De az igazság az, hogy Kovács Zoltán nem hagy túl sok esélyt a megszólalásra, amikor éppen nála van a szó.
A Freedom House értékelése tehát elsősorban azt mutatja meg, a világ kormányai milyen jogokat biztosítanak a polgáraiknak. A Magyarországon azonban sokszor tapasztalható teljes apátia nem segíti a szabadságjogok és a demokrácia érvényesülését. Ennek ellenére Arch Puddington azt mondja, a társadalom politikai aktivitása nem befolyásolja az értékelésüket.
A.P.: Két dolgot vizsgálunk: a kormány teljesítményét a demokráciával kapcsolatban és azt, az országban élők valóban érzékelik-e, hogy szabad országban élnek. Van-e sajtószabadság, mennyire kiterjedt a gyülekezési jog, a bíróságok függetlensége garantálva van-e és még folytathatnám. Ha az emberek nem akarnak élni a politikai jogaikkal, az persze probléma, de nekünk nem ezt kell vizsgálni. Inkább azt kutatjuk, megvan-e a lehetőség például új párt alapítására vagy, hogy a polgárok hallathatják-e a hangjukat a politikával kapcsolatban. Ha ezeket a jogokat biztosítja egy ország, az meglátszik az értékelésében is. Azonban úgy látjuk, Magyarországon a kormány évről évre szűkíti az állampolgárok lehetőségeit.
Ennek megfelelően a Freedom House értékelései az utóbbi időben folyamatosan romló tendenciát mutatnak Magyarországon. Habár a szervezet skálája szerint még mindig „szabad” országnak számítunk, nem elképzelhetetlen, hogy jövőre már csak a „részben szabad” kategóriába esünk bele. Összehasonlításképp: az EU-ban jelenleg egy ország sincs ebben a státusban, világszerte pedig olyan államok szerepelnek benne, mint az etnikai konfliktusokkal terhelt Bosznia-Hercegovina, a szakadárjaival és Oroszországgal küzdő Ukrajna, az erdoganista Törökország, vagy a Panama-papírok által lebuktatott, gyanús vagyonnal rendelkező Navaz Sarif miniszterelnök Pakisztánja. A Freedom House elemzője szerint a Magyarországon kialakult helyzetért nem csak a kormány tehető felelőssé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.