Szerző: MATALIN DÓRA
2018.01.18.
– kérdezi Tuza-Ritter Bernadett rendező az A Woman Captured (Egy nő fogságban) című dokumentumfilmben. Akit kérdez, Maris, egy ötvenes évei elején járó nő, aki egy budapesti család csicskája. Nappal a háztartásukban és a házuk körül dolgozik, megeteti az állatokat, rendbe teszi és kitakarítja a szobákat, ebédet készít, mosogat, rendet tesz a szekrényekben. Jóval többet dolgozik, mint egy bejárónő, ő csinálja a gyerekek uzsonnáját, kikészíti, hogy milyen ruhában menjenek iskolába, kávét főz a háziaknak.
A házból nem mehet ki, enni alig kap, maradékokon él, és a kanapén alszik.
Már amennyit alszik, mert ha eljön az este, Maris elindul dolgozni egy gyárba éjszakai műszakban. Az itt keresett pénzét egy az egyben Etáéknak, a gazdáinak adja. Ha valaki megkérdezi, hogy megy a sora, azt mondja, hogy jól. Nem véletlen, hogy nem panaszkodik: ha a gazdái elégedetlenek vele, vagy egyszerűen csak rossz napjuk van, megverik. Idősebb gyerekei már felnőttek, nem is tudják pontosan, hogyan él az anyjuk. Maris nem akarja, hogy aggódjanak miatta. A legkisebb lánya viszont inkább a gyerekotthont választotta, mint a csicskaéletet, ő egy otthon lakója. Maris így él több mint tíz éve, nem csoda, ha ötvenéves korára jóval idősebbnek látszik a koránál...
A házból nem mehet ki, enni alig kap, maradékokon él, és a kanapén alszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.