Szerző: Ténygyár
2018.01.06.
- Milyen folyamatokat okoz a közösségi média előretörése a hírgyártásban?
- Hányan hajlandók fizetni a minőségi hírekért? Hogyan hat a mesterséges intelligencia az újságírásra?
A Harvard Kennedy School egyik kutatóintézete arra kereste a választ 2018 elején, hogyan alakul át az újságírás a 21. században, ehhez pedig összegyűjtötték az előző év legizgalmasabb tudományos kutatásait a témában. A kérdés nemcsak a média munkatársait és fogyasztóit érinti, hanem lényegében mindannyiunkat. Az ugyanis, hogy mit írnak vagy közvetítenek a médiában, nagymértékben befolyásolhatja a politikát, a politika pedig – tetszik vagy sem –az életünket. A Harvard kutatói szerint nem is kis mértékben: ők 48 kisebb médiumot kértek meg arra, hogy előre egyeztetett időpontokban jelentessenek meg cikkeket az általuk kiválasztott témákban. Ezek 62%-kal növelték az adott témában megjelenő kommentek, twitter-üzenetek és egyéb állásfoglalások számát – az emberek tehát elkezdtek beszélgetni, kommentelni az adott ügyekről.
Egyre inkább a közösségi médiából tájékozódunk, viszont nem tartjuk megbízhatónak
Mára közhely, hogy a médiafogyasztási szokások – így aztán a sajtó működése is – átalakulóban vannak. A legnépszerűbb platformok már nem papír alapú vagy akár online újságok, hanem a közösségi média. A megbízható amerikai Pew Research kutatóintézet adatai szerint az Egyesült Államokban tíz felnőttből hét már a közösségi médiából tájékozódik – elsősorban persze a Facebook meghatározó, de hírforrásként egyre népszerűbb a videómegosztó YouTube, a Magyarországon kevésbé népszerű Twitter (Donald Trump elnök első számú médiuma), az Instagram és a Snapchat is. 2017-ben első ízben lett elsődleges hírforrás a közösségi média az 50 fölöttiek körében is, és az arány egyre növekszik, elsősorban a kevésbé iskolázottak támaszkodnak a közösségi oldalakra, amikor politikáról, hírekről tájékozódnak.
Annak ellenére van ez így, hogy a közösségi médiát általában kevésbé tekintjük megbízható hírforrásnak, mint a hagyományos sajtót. Na, nem mintha utóbbiban egyöntetű lenne az emberek bizalma: a Reuters felmérése szerint az emberek csupán 40%-a gondolja, hogy a „régi” média hatékonyan választja el a valós híreket az álhírektől, de még mindig jobban teljesít, mint a közösségi média, amely csupán a válaszadók negyede (24%) szerint teszi ezt. Érdekes eredménye a Reuters felmérésének, hogy minél nagyobb a politikai megosztottság egy országban, jellemzően annál kevésbé tartjuk megbízhatónak a médiát – valószínűleg azért, mert annyira eltérnek a hírek a különböző politikai oldalakkal szimpatizáló sajtóban (érdemes például összehasonlítani a Magyar Idők cikkeinek hangvételét a Klubrádió világával), hogy az ellentmondás a többség számára nyilvánvalóvá válik...
A Harvard Kennedy School egyik kutatóintézete arra kereste a választ 2018 elején, hogyan alakul át az újságírás a 21. században, ehhez pedig összegyűjtötték az előző év legizgalmasabb tudományos kutatásait a témában. A kérdés nemcsak a média munkatársait és fogyasztóit érinti, hanem lényegében mindannyiunkat. Az ugyanis, hogy mit írnak vagy közvetítenek a médiában, nagymértékben befolyásolhatja a politikát, a politika pedig – tetszik vagy sem –az életünket. A Harvard kutatói szerint nem is kis mértékben: ők 48 kisebb médiumot kértek meg arra, hogy előre egyeztetett időpontokban jelentessenek meg cikkeket az általuk kiválasztott témákban. Ezek 62%-kal növelték az adott témában megjelenő kommentek, twitter-üzenetek és egyéb állásfoglalások számát – az emberek tehát elkezdtek beszélgetni, kommentelni az adott ügyekről.
Egyre inkább a közösségi médiából tájékozódunk, viszont nem tartjuk megbízhatónak
Mára közhely, hogy a médiafogyasztási szokások – így aztán a sajtó működése is – átalakulóban vannak. A legnépszerűbb platformok már nem papír alapú vagy akár online újságok, hanem a közösségi média. A megbízható amerikai Pew Research kutatóintézet adatai szerint az Egyesült Államokban tíz felnőttből hét már a közösségi médiából tájékozódik – elsősorban persze a Facebook meghatározó, de hírforrásként egyre népszerűbb a videómegosztó YouTube, a Magyarországon kevésbé népszerű Twitter (Donald Trump elnök első számú médiuma), az Instagram és a Snapchat is. 2017-ben első ízben lett elsődleges hírforrás a közösségi média az 50 fölöttiek körében is, és az arány egyre növekszik, elsősorban a kevésbé iskolázottak támaszkodnak a közösségi oldalakra, amikor politikáról, hírekről tájékozódnak.
Annak ellenére van ez így, hogy a közösségi médiát általában kevésbé tekintjük megbízható hírforrásnak, mint a hagyományos sajtót. Na, nem mintha utóbbiban egyöntetű lenne az emberek bizalma: a Reuters felmérése szerint az emberek csupán 40%-a gondolja, hogy a „régi” média hatékonyan választja el a valós híreket az álhírektől, de még mindig jobban teljesít, mint a közösségi média, amely csupán a válaszadók negyede (24%) szerint teszi ezt. Érdekes eredménye a Reuters felmérésének, hogy minél nagyobb a politikai megosztottság egy országban, jellemzően annál kevésbé tartjuk megbízhatónak a médiát – valószínűleg azért, mert annyira eltérnek a hírek a különböző politikai oldalakkal szimpatizáló sajtóban (érdemes például összehasonlítani a Magyar Idők cikkeinek hangvételét a Klubrádió világával), hogy az ellentmondás a többség számára nyilvánvalóvá válik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.