MIÉRT KÁROS AZ ORSZÁG MÉSZÁROSIZÁLÓDÁSA?

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.01.24.

Akinek ma Magyarországon remek projektötlete, szaktudása, cégkezdeményezése van, könnyebben érvényesül, ha nem versenypiaci partnert keres, hanem egy államközeli üzletemberrel szövetkezik. Ez azonban hosszabb távon káros. Ha lehet, ne is használjunk hamis kifejezéseket, ne hívjuk a NER-lovagokat üzletembereknek, vállalkozóknak.

Ha külföldiként Szaúd-Arábiában szeretnénk üzletelni, be kell vennünk egy herceget is a vállalkozásba. Szerencsére akad belőlük jó néhány, és minden külföldi üzletember tudja, hogy Rijádban ez a boldogulás útja. Ha akad hercegi partner, akkor lesz majd engedély, támogatás, megrendelés. Ebben az országban eredeti szaúdi vállalkozó gyakorlatilag nincs is, minden helyi állami hivatalokat visz, vagy alanyi jogon járó jövedelemből él.

MAGYARORSZÁGON A NER-VILÁGBAN IS AZT LÁTNI, HOGY AKI MOSTANÁBAN ÉRVÉNYESÜLNI SZERETNE, AZ MEGPRÓBÁL EGY HERCEGGEL, VAGYIS EGY ISMERT NER-LOVAGGAL PARTNERSÉGRE LÉPNI.

Nemrég olvashattuk: Mészáros Lőrincnek 2010-ben két cége volt, majd lett tíz, ötven, száz, idén már több mint kétszáz. Vajon miért? Biztos ő is keresi a célpontokat, de rengetegen ajánlkozhatnak fel maguktól Mészáros Lőrincéknek.

Egy pillanatra fussuk át a Magyarországon működő gazdasági vállalkozások szerkezetét.

- Létezik egy multinacionális társaságok meghatározta világ, amely valamiképpen harcra kényszerül, vagy kiegyezik és megbékél, de megtalálja a szerepét a magyar gazdaságban. 

Ez a kör definíciószerűen apolitikus (azt hiszem még senki nem hallhatta a Mercedest, vagy az Audit felemelni a szavát), az az érdekük, hogy alacsony legyen az adó, olcsó a munkaerő, a kormány adjon adókedvezményeket és más támogatásokat. Kicsit olyan ez, mint amikor az Egyesült Államok évtizedekig jóban volt az arab olajállamok autoriter vezetőivel, a gyarmatosítóknak mindig jó, ha rendet tart egy erős helyi vezető.

- A multik mellett léteznek hazai cégek. Vannak erős bástyák, pár évtizede működő társaságok, amelyek piaciak, sikeresek, exportképesek, nem szorulnak állami kapcsolatokra, mégis kedvelik őket. Senkit nem akarunk kellemetlen helyzetbe hozni, de legyen a mintapéldánk a Richter Gedeon, vagyis egy tőzsdén jegyzett hazai döntésközpontú gyógyszergyár.

- És végül van egy olyan, hazai tulajdonú része a gazdaságnak, amelyik politikafüggő, vagy azért, mert ilyen iparágban dolgozik (építőiparban például), vagy azért, mert gyorsan szeretne megnőni.

Ez utóbbi robbanásra váró szegmens minden normális országban széles. Törzsfejlődése sokféle lehet. Vállalkozó szellemű fiatalok kiválnak a multikból, négyen-öten maguk használnák a már elsajátított tudást, talán el is lopnak ügyfeleket, fogásokat, sales-technikákat, esetleg valakik eleve maguk kezdik, startupokat hoznak létre. Mindenesetre így vagy úgy, de piaci alapon felnőnek hazai tulajdonú vállalatok, amelyek tőkét keresnek, együtt élnek, versenyeznek a multikkal, vagy éppen beszállítanak nekik a gazdaságban...

ITT OLVASHATÓ