Szerző: Ténygyár
2018.01.02.
- Sokat változtak barátkozási, ismerkedési szokásaink
-Örökké hódít a reformkor: hetven éve Kossuth volt a legnépszerűbb történelmi személy, ma Széchenyi István
A háborút követő években a Magyar Távirati Iroda több kérdésben is közvélemény-kutatást végzett „Nagy-Budapesten”, szerencsére a korábbi adatok megmaradtak (lásd alább). A Ténygyár és a Závecz Research arra kereste a választ, hogy mi változott 70 év alatt két kérdésben: kivel barátkoznak szívesen a magyarok, illetve milyen történelmi személyiségeket kedvelnek legjobban? A hetven évvel ezelőtti kérdéseket a mai közbeszédnek megfelelően tettük fel, a felmérés december végén az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel.
1946-47: a második világháború utáni újjáépítés évei voltak ezek. És a magyarországi közvélemény-kutatás végnapjai is, ugyanis ezt követően a kommunista hatalom betiltotta a felméréseket. Sokáig tehát az akkori Magyar Távirati Iroda évkönyve volt az utolsó, ami átfogó képet adott a magyarok szokásairól, életmódjáról, gondolkodásáról. (Képünkön a Vígszínház 1947-ben).
A háborút követő években a Magyar Távirati Iroda több kérdésben is közvélemény-kutatást végzett „Nagy-Budapesten”, szerencsére a korábbi adatok megmaradtak (lásd alább). A Ténygyár és a Závecz Research arra kereste a választ, hogy mi változott 70 év alatt két kérdésben: kivel barátkoznak szívesen a magyarok, illetve milyen történelmi személyiségeket kedvelnek legjobban? A hetven évvel ezelőtti kérdéseket a mai közbeszédnek megfelelően tettük fel, a felmérés december végén az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készült, telefonos adatfelvételi módszerrel.
1946-47: a második világháború utáni újjáépítés évei voltak ezek. És a magyarországi közvélemény-kutatás végnapjai is, ugyanis ezt követően a kommunista hatalom betiltotta a felméréseket. Sokáig tehát az akkori Magyar Távirati Iroda évkönyve volt az utolsó, ami átfogó képet adott a magyarok szokásairól, életmódjáról, gondolkodásáról. (Képünkön a Vígszínház 1947-ben).
A magyarok többsége 1947-ben úgy vélte, hogy a békekötés után nagyjából öt év kell majd, hogy helyreálljon a háború előtti életszínvonal Magyarországon. Meglehetősen megosztott volt abban a kérdésben az ország, hogy Magyarország demokratikus országnak tekinthető-e: 53 százalék szerint igen, 45 százalék szerint nem. A többség a legnagyobb problémának a világon a spanyol (a Franco-diktatúra megszilárdulásának ideje ez), görög (polgárháborús időszak), és a magyar-csehszlovák helyzetet látta.
A munkaidőben nem volt nagy eltérés a jelenlegihez képest: a többség 6-8, illetve 8-10 órát dolgozott, néhányan 10-12 órát mondtak. A szabadidőt a legtöbben könyvek és újságok olvasásával, sétával és kirándulással, napozással (!) és háztartási tevékenységekkel töltötték. A legkedvesebb szórakozások a mozi, a színház és a könyv voltak.
A felmérés szerint a megkérdezettek csaknem fele, 42 százalék olvasott valamilyen könyvet 1947-ben Budapesten. A többség szépirodalmat, de népszerű volt a tudományos ismeretterjesztő és a – a kutatók némi sajnálatára – a ponyva is. A legolvasottabb szerzők Margaret Mitchell, Jókai Mór, Erich Meria Remarque, Zilahy Lajos és Luis Bromfield voltak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.