MENEKÜLNEK A VIDÉKRŐL, AHONNAN NÉZVE NYÍREGYHÁZA A VILÁG KÖZEPE

ABCÚG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2018.01.12.

Nehéz olyannal találkozni Záhonyban és környékén, akinek ne lenne legalább 5 ismerőse, aki az elmúlt 1-2 évben költözött máshová – akár az országon belül, akár külföldre. Az ország egyik leggyorsabban elnéptelenedő járásában jártunk, hogy megnézzük, milyen elvándorlási mintázatok rajzolódnak ki a statisztikai adatok mögött. Olyanokkal is beszéltünk, akik minden erejükkel azon vannak, hogy dobbanthassanak arról a vidékről, ahonnan nézve még Nyíregyháza is metropolisz, mégsem jutnak egyről a kettőre egy sor akadály miatt.

2012 és 2016 között két Kelet-magyarországi megyéből, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből költöztek el országosan a legtöbben az országon belül máshová, pontosabban egy másik megyébe – számolta ki a KSH adatai alapján decemberben a Qubit. Összesen 24 ezer emberről van szó.

Az adatokból az látszik, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található gönci és a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében lévő záhonyi járás lakossága csökkent arányaiban a legnagyobb mértékben. A gönci járásból bár csak 615 volt az elvándoroltak száma, a lakosságszámhoz mérve a csökkenés 3,7 százalék, ezt követi a záhonyi járás 700 fővel, ami a lakosság 3,4 százalékát jelenti.

Ezekben a számokban ráadásul nincsenek benne a külföldre települők és a természetes fogyás sem, amelyek alapján még komolyabb az elnéptelenedés ebben a két térségben.

Az Abcúggal az ország legkeletebbi csücskében található záhonyi járásba látogattunk el, hogy megnézzük, milyen történetek, mintázatok állnak az erős elvándorlást mutató statisztikák számai mögött...

ITT OLVASHATÓ