Szerző: NAGY GÁBOR
2018.01.11.
„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az a félelem” – mondta 1933-as első beiktatási beszédében Franklin Delano Roosevelt demokrata amerikai elnök. A nagy gazdasági világválság mélypontján úgy vélte, ha a nemzet sötét pillanatokat él át, akkor még nagyobb szükség van az őszinte beszédre. És retorikai fordulatával megmutatta, hogy a „félelem félelme” a matematikai szorzásnak megfelelően két negatívból pozitívot csinál, ha tenni vágyó cselekvésünk egyetlen, leküzdhető gátjának tekintjük, és a szabadságba vetett önbizalommal túllépünk rajta. Más számítás vezeti a Fideszt, amely a félelemkeltést a saját politikai céljaira használja – derül ki Fókuszban rovatunk összeállításából.
Már nem elég a Magyarországon átcsörtető menekülthordák képe, kell az Óceániát fenyegető Emmanuel Goldsteinné maszkírozott Soros György is, aki nemcsak a modern barbárok vonulását szervezi komplett terv keretében, de ötödik hadoszlopaként használja a civil szervezeteket is. Ez a mai neokádárizmus ideológiai elődje idején készült A tanú című filmszatíra abszurditását idézi. Az pedig még korábbi időkre emlékeztet, hogy a kisiskolásoknak, ha nem is a gonosz imperialisták, de a terroristák támadására kell készülniük. Hát csoda, hogy egy friss OECD-felmérés szerint csak a magyarok fele érzi biztonságban magát este az utcán, s a Fidesz abban bízik, hogy a mesterségesen gerjesztett félelem tavasszal győztes voksokra váltható? A menekültektől amúgy a némiképp ellentmondásos propaganda szerint jól megvédett országban kialakított hangulatra jellemző, hogy ennél nagyobb hétköznapi félelemérzetet csak Mexikóban mértek – ahol tavaly a statisztikák gyűjtésének 1997-es kezdete óta a legtöbb, 23 ezer emberölést regisztráltak.
A múltat idézi és a mának üzen a Szellem rovat cikke is az éppen fél évszázada indult új gazdasági mechanizmusról. Aminek egyik legfontosabb tanulsága, hogy
"ahol egy párt az úr, a szabályok kény és kedv szerint módosíthatók, a fékek és ellensúlyok pedig alig léteznek, ott nincs esélye a korrekt versenynek."
Sem akkor, sem most. Így, mint a Gazdaság rovat írásának körképéből kiderül, a látványos változást ígérő belvárosi szállodaépítéseknél is azoknak terem babér, akikre a szabályokat szabják, s akik nem elsősorban piaci finesszel, hanem politikai kapcsolatokkal rendelkeznek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.