Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.01.11.
Semmiféle gazdasági realitása nincs, hogy a Kína-Európa kereskedelmi forgalom a Belgrád-Budapest vasutat használná, ráadásul a Pireusz-Belgrád vonal szintén rémes állapotban van, és annak a szakasznak a felújításáról azonban egyelőre nincsenek hírek. Sőt, a klímaváltozás hatására a tengeri forgalom egy része átterelődhet az Északi-tengerre. Már ami nem végig vasúton halad, elkerülve a pireuszi kikötőt, és a Belgrád-Budapest szakaszt is.
Ezzel szemben a hasonló hosszúságú Budapest-Kolozsvár vasút átépítése gazdaságilag indokolt, nemzetpolitikai szempontból pedig elengedhetetlen lenne. Hiszen szomorú vicc, hogy ezen a vonalon a huszadik század tízes éveiben gyorsabban lehetett haladni, mint most. Mindez Jeszenszky Géza prezentációjából derült ki.
Hadházy Ákos a beruházás becsült árait vetette össze más vasútépítésekkel, s arra jutott a magyar szakaszt extrémen túlárazzák. A részletes adatok Google-drive-on megtekinthetők.
A szomszédos államokban a magyarországi, kilométerenként 2,5-4,5 milliárd forintos árak töredékkért, 200-900 millióért építenek hasonló paraméterű pályákat. A tervezett kelebiai vonal jelenleg becsülhető ára a kínai (4,2-6,8 milliárd forint) és a német (5,9 milliárd), sokkal nehezebb terepen futó, ráadásul gyorsabb szupervasutakéval vetekszik.
A közelmúltban átadott Berlin-München ICE vonal 623 km hosszú, 11,8 milliárd euróba került. Ez kilométerenként, forintra átszámolva mintegy 5,9 milliárd forintot tesz ki, miközben a vonalon több mint 20 alagút, 300 vasúti és 170 közúti híd található. A német szupervasút 300 km/h-s sebességre alkalmas. Ezzel szemben a Budapest-Belgrád teljesen sík terepen futna, a sebessége pedig 160km/órás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.