Szerző: MÁTRAI ANNA
2018.01.06.
Átverés? Tanárlenyúlás?
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője vett elő kockás papírt és szánta rá magát a nem egyszerű matekra. Több számítást is végzett a pedagógus előmeneteli rendszer szerinti illetményeket illetően.
Először a 2016. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal számolt illetményeket hasonlította össze a 2018-as minimálbérrel és a 2017. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal. Az eredeti ígéretek szerint az illetményeket a mindenkori minimálbérhez kötötték volna. A számokból látszik, hogy nem így tettek, illetve kiderül az is, mennyit spórolt a kormány egy-egy tanáron azzal, hogy a belengetett béremelést kitolta négy évre.
A pecsistop.hu értesülése szerint:
Ezt tetézte, hogy már az első év után elszakították a bérrendszert a minimálbértől, és a helyette bevezetett úgynevezett vetítési alap, amelyből a bért kell számolni mindenféle szorzókkal, a 2014-es minimálbér szintjén maradt. Majd jött a következő csavar: a négy évre kitolt béremelés utolsó eleme már nem is járt mindenkinek, hanem az intézményvezető „differenciálhatott” belőle – azaz dönthette el, hogy ki kap az alapból és ki nem.
Nagy kiszámolta azt is, hogy ha a 2018. évi minimálbérrel számolt illetményeket a 2017. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal számított illetményekkel hasonlítjuk össze (tehát ha úgy vesszük, hogy az intézményvezető 2017. szeptember 1-jétől differenciálás nélkül hajtotta végre az illetményemelést), akkor hogyan alakulnak a különbözetek:...
Először a 2016. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal számolt illetményeket hasonlította össze a 2018-as minimálbérrel és a 2017. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal. Az eredeti ígéretek szerint az illetményeket a mindenkori minimálbérhez kötötték volna. A számokból látszik, hogy nem így tettek, illetve kiderül az is, mennyit spórolt a kormány egy-egy tanáron azzal, hogy a belengetett béremelést kitolta négy évre.
A pecsistop.hu értesülése szerint:
Ezt tetézte, hogy már az első év után elszakították a bérrendszert a minimálbértől, és a helyette bevezetett úgynevezett vetítési alap, amelyből a bért kell számolni mindenféle szorzókkal, a 2014-es minimálbér szintjén maradt. Majd jött a következő csavar: a négy évre kitolt béremelés utolsó eleme már nem is járt mindenkinek, hanem az intézményvezető „differenciálhatott” belőle – azaz dönthette el, hogy ki kap az alapból és ki nem.
Nagy kiszámolta azt is, hogy ha a 2018. évi minimálbérrel számolt illetményeket a 2017. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal számított illetményekkel hasonlítjuk össze (tehát ha úgy vesszük, hogy az intézményvezető 2017. szeptember 1-jétől differenciálás nélkül hajtotta végre az illetményemelést), akkor hogyan alakulnak a különbözetek:...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.