IDENTITÁSZAVAR

FARKASVONYÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.01.27.

Újsághír az, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai 2018. január 27-én szentmise keretében emlékeztek volna meg „a 150 éve született vitéz nagybányai Horthy Miklós néhai kormányzóra”. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szerint mindezt a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján megtenni minden magyar áldozat emlékének megtiprása. Osztie Zoltán, a Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom plébánosa viszont nem érti azt, hogy miért kell gyűlölködni ezért, és  miért próbálják a rossz szándékokat kivetíteni a szervezőkre. Szerinte Horthy Miklós szerepében nemcsak a negatívumokat kell kiemelni, és nem kellene leradírozni a magyar történelem bizonyos részeit. Ilyen pengeváltás után az egyház vezetői elálltak a tervüktől, amit csak helyeselni lehet.

A szentmise terve azonban ismét a hatalom és az ellenzék, különösen pedig a hatalom és a zsidó honfitársaink közötti országos vitává fajult, ami semmiképpen sem tett jót a nemzeti megegyezésnek és a társadalmi béke megőrzésének gátjává válhat. Azt nem mondanám, hogy a keresztények és a zsidók közötti vitává alakulhat, hiszen e két vallás közötti viszonyra eddig is a tolerancia volt a jellemző. Az egész probléma mögött azonban több komoly dolog húzódik, amit azonban nem szabad elhallgatni és azt világosan ki kell fejteni és így vagy úgy állást kell foglalni ezekben a problémákban. A legfontosabb ilyen probléma a nemzeti történelmi identitás kérdése. Ez egy sajátos legitimációs kényszert takar, ami azonban különbözik a korábban tárgyalt politikai legitimitástól. Mindkettőben közös az, hogy a politikai hatalom igazolni akarja a hatalmának a jogosságát. A “jogosság” szó itt most nem legalitást jelent, hanem morális igazolást. A politikai hatalom legitimizálását csak a választók tehetik meg azzal, hogy egy legális választáson több szavazatot adnak az illető párt(csoportra), amivel egyúttal felhatalmazást adnak a kormányzásra is. A nemzeti történelmi legitimitás viszont azt jelenti, hogy az aktuális hatalom a nemzeti történelemben visszanyul és egy korábbi politikai rendszer modellt tekint politikai előzményének. Ennek megjelölésével pedig azt kívánja igazolni, hogy a saját politikai hatalma szervesen illik a nemzeti történelembe és annak egyik politikai rendszer modelljének a folytatása más történelmi körülmények között. S mivel az így megjelölt korábbi politikai rendszer modellt a nemzet elismerte, ezért a saját politikai rendszer modelljét is elismerésre méltónak kell/lehet tekinteni. Fontos itt megjegyezni azt, hogy egy politikai rendszer modellnek elég csupán a politikai legitimitását megszereznie, a nemzeti történelmi legitimitás megszerzése csupán egyfajta ráadás lehet erre, azaz csak még inkább megerősíti a hatalom legitimitását.

Az orbáni politikai rendszer modell is ilyen probléma előtt állt, amikor ki kellett jelölnie azt, hogy a nemzeti történelmi legitimitását miként definiálja. A Kádár-rezsimhez nem köthette magát, hiszen az egy kommunistának mondott puha diktatúra volt, amelyet éppenhogy leváltani és meghaladni akartak. Az I. Világháború előtti politikai rendszerekhez sem köthették a saját modelljüket, mert azok gyarmatok, félgyarmatok és mellé még nem is liberális demokráciák voltak. Sajnos, a választék közül egyetlen egy megfelelő adódhatott, mégpedig a Horthy-rendszer liberális demokráciája. E politikai rendszer modell azonban sajátos volt, mert abban az antiszemitizmus világosan kimutatható. A zsidóellenességet kézzelfoghatóan bizonyították a “numerus clausus” törvények és a II. Világháború alatt mintegy 600 ezer zsidó honfitársunk haláltáborokba küldése. Ezek történelmi tények, amit egyetlen hazai zsidó sem felejthet el. Vagyis amikor a Fidesz jobb híján a Horthy-rezsimet választotta nemzeti történelmi identitásának fokmérőjévé, akkor vállalnia kellett azt is, hogy ezért a hazai zsidóságtól szemrehányást kaphat. Ezen a tényen az sem változtathat, hogy az orbáni modellre egyáltalán nem süthető rá az antiszemitizmus. De a Fidesz minden olyan cselekménye, ami bánthatja a zsidók érzékenységét, visszahullhat az egész politikai rendszer modellre, és annak politikai legitimitását kérdőjelezi meg. S ez pedig, a fentebb elmondottak alapján sokkal súlyosabb dolog, mintha csupán anemzeti történelmi legitimtását vitatnák. Ezért oly fontos dolog figyelni minden kis részletre, és ezért sem lett volna szabad a fentebb jelzett misét betervezni éppen január 27-re, tehát a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjára. Ez hiba, óriási hiba volt!

ITT OLVASHATÓ