Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.01.31.
Auschwitz felszabadulásának évfordulóján rendeztek volna emlékmisét Horthy Miklósnak, a Magyar Királyság egykori kormányzójának. Az eseményt végül lemondták, egyes állítások szerint Erdő Péter, a katolikus egyház feje kérte, hogy maradjon el a szertartás, mások szerint az izraeliek fejezték ki rosszallásukat, egy harmadik pletyka szerint meg az amerikaiak szóltak, ezt azért nem kéne. Egyet tudunk, nem a Fidesz mondott le Horthy kultuszáról (még ha meglepő módon, a fideszesített Mandineren jelent is meg ilyen cikk).
Ezt bizonyítja az is, ahogy Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, az esemény meghívott vendége így kommentálta a történteket:
“Nem botrány tehát – inkább természetes gesztus –, hogy az iszonyú és embertelen holokauszt, a vészkorszak emléknapján, szentmise keretében katolikus hívőként emlékezünk Magyarország kormányzójára, családjára is. Zsidó honfitársaink példát vehetnének azon zsidó honfitársainkról, akik méltányolták Horthy Miklós kormányzó bátor döntéseit, és ezt számos formában kifejezésre is juttatták. Részükről sem kellene több, mint méltányosság a megítélésben”
Van annak egy bája, amikor Lezsák a holokausztot túlélő magyar zsidóságot felszólítja, tessék már úgy emlékezni, hogy a zsidó törvényeket meghozó, bevallottan antiszemita kormányzót (még ha a gazdag zsidók közül személyesen többet kedvelt is), aki a deportálások megkezdése idején még betöltötte tisztségét, köszönet illeti.
De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy ez egy taktika. Két eset van, vagy szándékos taktika, akkor még rosszabb, vagy egyszerűen Lezsák nem is érti, miért káros az, amit mond, és ahogyan mondja.
Ugyanis itt Lezsák azt a keretet teremti meg, amiben a zsidók vitatkoznak Horthy megítéléséről, márpedig ez így nem igaz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.